A magányos férfiak el-disznósodása

Aradi_Gabor•  2024. június 20. 06:00  •  olvasva: 47


A férfi létezés az élet igazi császársága, 

Nem kell tennie semmit mit nem akar,

Megtanulja, a ruha nő a szekrénybe hamar,

Az anyja szemében ő az életfény forrása. 


Hiszen többnyire még mindig ő a kenyér nyerő,

Nem bigott, művelt felvilágosult gondolkodó,

De mint festmény a keretében helyzet elfogadó,

Neki így lenni mitől ez a hierarchia érthető.


Vannak kezei, ha akar megtud csinálni mindent,

És a nő lehetetlen három napot teszi egybe bele,

Morog, hiába már rég rajta a megszokás jele,

A szeretet, próbálja jelezni a félreértett kincset.


Vagy nem és akkor törik igazán az a kenyér,

Érzelmi szolgaság véget ér vele lehullik a lepel,

A kényelmes nagyúr mostantól magáért felel,

Férfiember körül eltűnik a rend, vékonyan zenél.


Romlik a helyzet, itt a székben alvás ruhában,

Ételmaradék, mikrobiológiában penészlik a hűtő,

Romos ruhatár, tiszta ruha már magától nem nő,

Rovarok és por a vendégei elhagyott világában.


Végül kanná válik, na nem mint a hódító hím,

Szembe lóg füle úszik a bizarr szag nyomorban,

Soha nem volt önmagát sajnál röfögve halkan,

Ereje, fénye megkopott, zsír csillog arca ráncain.


Hogy feláll-e vagy az élet-vágóhíd a végső állomás?

Mert mikor valaki szeretetből emel maga fölé,

Könnyű nem magad lenni, csak az ő szeretetéé,

Ember disznóként szerencsére még van választás.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Aradi_Gabor2024. június 20. 18:23

@liketorn:

Ki nem tanul meg ereszteni,
Kapni se igazán fog szeretni.
És tudod a legkeményebb tényező,
A soha, senkivel szemben nem kegyes idő.
Mert verhetem büszke vár mellvédemet,
Napestig s kakas rikkantásig imádva énemet,
Mégis a tény fénylik a tény felett,
Mindenkivel együtt csak öregebb leszek.
És annál kevés rémisztőbb dolgot súg az idő,
Hogy szeretet nélkül egyedül halj meg mikor elfogy ő.
🌷
Békülni a művészet, nem szakítani.❤

liketorn2024. június 20. 17:44

Kedves @Aradi_Gabor: irigyellek, mindig olyan jó témákat dolgozol fel :)

Ha megvan a nő megvan a minden,
És az ember hátradől, mondván, pihen,
Nem kéne ennek így lennie,
De hát a Bibliai isten is így, ilyen,
Mondhatni, a nő az élet eleje,
De mint minden, soha sincsen vége,
Bár nem csak a kerepelésre jó,
De ha valami botor, te légy az egyedül eltartó?
Ez egy dolog ami egy ideig működik szépen csak,
Ha vége a próbaidőnek, favágás mindennap,
Nézd. Lehet, hogy nem így van,
És dönthetsz, téged mi vár: paplan vagy katlan,
Vagy illúzió. Mennyit áldozol? Én féltelek magamban...

Aradi_Gabor2024. június 20. 17:26

@PuZsu: 🐽❤

PuZsu2024. június 20. 17:20

Földi létünk minden feltétele adott.
Természet éltető erejét megkapod.
Tudásnak almája gondolat ébresztő,
Szeretet hatalma isteni vonzerő.
Erőszakot ördögi önzés teremtett,
Magány fogsága, nyomora tűrhetetlen.
Ellene fegyver mosolyod legyen mindig,
Hidat képezve embertársak szívéig!
❤️