A hatalom házai

Az állam, az eggyé mint egység,

Mit vagy be és mind elfogadnak,

Vagy te vagy neki az ellenség,

Mikor is jogaid hamar elfogynak.

Mert az erő erőtlenül fent nem marad,

Végrehajtó szervei nélkül nincs akarat,

Jog és törvény semmire nem halad,

Ha benned ki adja szíved, tagadó szavat.

És ekkor a hatalom házai sötétté válnak,

Rátörnek arra kinek eredendő jogából születtek,

Saját létezésükben véres szaggal hálnak,

Mint a gonosz imáitól sorsaik be végeztettek.

A szükség sűrű gépeinek ára,

Maszkok népes locsogó sorban,

A hatalom nem rontó muzsikájára,

Vonzódók romlott tánca lelkük házában.