A felfedező

Aradi_Gabor•  2023. július 28. 04:05  •  olvasva: 101


Keresem, kutatom míg nem lelem,

Nem tarthat vissza sem fájdalom, sem félelem,

Mert érzem nagyon, hogy létezel,

Mint terra incognita megtalállak és büszkeségemmé leszel.


Az egyetlen érdemes fehér folt vagy a szívemen,

S veled én önmagamat is meglelem.

Kontinensnyi érzelem mi örök hajt feléd,

Kétes büszkeségem, mit gondolkodás nélkül vetnék érted eléd.


Feladtam mindent amit más mind imád,

Őrült álmaim rólad, téged kergetni kíván.

Újvilág, kell hogy, létezve lélekláng fénylő célomként lebegj,

Legyél itt a földön vagy a végtele űr hidegén át, de ott leszek veled.


És akkor majd megnyugszom, véget ér az örök kutatás,

Hisz megtalálni benned jöttem mind aranyló mást.

Mi elaltatja belül e sóvárgást és többet ér mint 100 tavaszt,

Míg hajt a szív és van bennem erő, adj jelet és hívásod máris vitorlát dagaszt.





https://www.facebook.com/story.php?story_fbid=pfbid0SDdEVGNqp92jMWpCY74nfatvknUDfeDnM8eQepTrL5o6omAV8MTUKSvxiKDSgNPTl&id=100031877298054

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!