A cél

Te nem tudod milyen jót tettél velem,

Miattad értelemmel teli újra az életem,

Nem azért mert bármit, tedd, szabad,

Én jó bohóc leszek, tépheted kalapomat.

Nem és nincs harag csak kitartó akarat,

Ön megőrzés merem mondani e szavat,

Neked és pszt, semmi mást, se folytatást.

Hallgatva utálom, hogy nem utálhatok benned mást. 

Mindez megmarad, elgondolva érzett két,

Tiltott kutya harc pillanat, szelíd gyilkolás,

Vérengzően lágy öldöklés, civilizált akarat.

A hajszál minek mindkét oldalán, te én talán.

Így maradok én is maradsz te, feketén fehér,

És fehéren fekete, csodálatos jing-jang felek,

Mivel minden nap álmodok, amíg csak lehet,

Ki nevet a végén, ez az amire senki a felelet.

És a szórakó előadásában is… (almás)

És a szórakó előadásában is…(robotos)