Szórakoda avagy Aradi Gábor blogja

Aradi_Gabor•  2022. október 2. 11:21

Cukrászda

Apraja, naggya ide gyere!

Ezüstös csillogó ajtóm mögött vár a szeretet íze.

Habos-krémes tejszínes csokoládé,

1000 tojás habja alkotta tészta, pörkölt kávé.

 

Vagyok lelked veleszületett élet szeretet drogja,

Első kortya anyatejedtől vagy te ennek rabja.

Az ellenállás hasztalan, csak meg se kíséreld,

Cukrász mesterünk ellened rég ravasz tervet érlelt.

 

Csak a látványtól Pavlov igazolása leszel,

Ha még ráadásul éhesen is jössz, biztos elveszel.

Messze már, rég elveszett a test kép ideálod,

Itt meg és ki vagy játszva, ez a mérleg rémálmod.

 

De legyél ügyes és okos és kerüld el az édesget, 

És nyugtasd magad, hogy te csak sós apró falatokkal is beéred.

Mert az első és utolsó hibás lépésed az ajtónál volt,

Az élet-energia adó szénhidrát már rég beléd karolt.

 

Legyen az torta, szelet, lúdláb, rigó Jancsi krémes,

Mi leszünk a veszted ó te vér cukor édes.

S menekülni próbálsz a hamis cukor felé?

Hidd el vesztes csatát tűztél ki önmagad elé.

 

Hiszen mi se tudjuk, hogy mi történik benned majd vele,

De itt van még egy ajándék szelet ne nyomasszon az aggódás szele.

Mert jelszavunk a soknál csak egy jobb van a még több,

A falánkság nálunk erény, ne is nézd azt a kőtábla tömböt.

 

 

És a szórakó előadásában is… (almás)

 

És a szórakó előadásában is…(robotos)

 

Aradi_Gabor•  2022. október 2. 07:01

Az ősz

Sárga,

A búcsúnak ez kezdete,

Kezed még fogja kezem,

De ujjaid lassan elengedtem,

Még érett szépséged ízlelgetem.

 

Vörös,

Hanyatló nap csillanása,

Nászunk lassuló táncolása,

Még akar, még akar ő végül,

Minden egy emlékké szépül.

 

Barna,

Sűrűsödik a megmaradt idő,

Elkalandozva, lép ő majd elő,

Maradj kérlek,ne menj még el,

Készülj, mert egyedül leszel.

 

Szürke,

Végül minden aludni akarva tér,

Sűrű, beszűkült, nyálkás az erény,

Lefelé, lefelé nyugszik a talajba már,

Tűzét eleresztve, meghalt a nyár.

 

 

És a szórakó előadásában is… (almás)

 

És a szórakó előadásában is…(robotos)

 

Aradi_Gabor•  2022. október 1. 17:46

Meg nem élt napjaink dalai

Számold meg jól napjaid,

Ki tudja, mikor ér el a tél,

És addigra már a te javaid,

Elporladt mint őszi avar levél.

 

Ne higgy az időnek soha sem,

Nosztalgiával mérgezve nyúz,

Hazug szépít mindet teljesen,

Mából rabkötelet nyakadra húz.

 

Tanítsd magad meg, szeretni jól,

Csak ez lehet a mester ön felett,

Önzetlenül másért feladod máshol,

Magadból elvéve többet teremt.

 

Tudd, lélek sötétje végtelen mély,

Tomboló árnyak katlanába lépve,

Szíved gyengesége igaz veszély,

Önmagad tiszta hite légy hazatérve.

 

Mikor látod utolsó utad s végeid,

Halkan, szelid tisztán mond hát,

Megszámoltam mind adott napjaid,

S tenném újra, ezt, így, a semmin át.

 

 

És a szórakó előadásában is… (almás)

 

És a szórakó előadásában is…(robotos)

 

Aradi_Gabor•  2022. október 1. 16:33

Pán dala

Állok kezemben a furulyámmal a nyáj előtt,

Árkádia szép mezejére a nyár beköltözött.

Buja dalom lassan játszva kibontva előadom,

Mint gyönyörök szirmait óvatosan felnyitom.

 

Béke és méhek szállnak a fűves síkság felett,

Gyapjas barátaim élvezettel rágcsálják a dús zöldet.

Kecses nimfák játszanak a patak lankás partján,

Tűzet élesztve játszik a gondolat bennem bohón s tarkán.

 

Gyapjas erős lábam veszi magát s szökelve arra baktat,

Hajtja a tér, éltöröm és a gyönyörű cél mi nem lankadhat.

Kacagás hallik, nimfa illanva hajlik s máris sehol,

Erőm pezseg, bele megyek kergetem balgaként mindenhol.

 

Gyermekkorom óta vágyom ezt a mindent jelentő csodát,

Mit csak egy Nimfa forró tűzes ölelésében élhetek újra át.

Hihetelen szépségű hibátlan csoda ez mi álmaim nedves hona,

Mitől újra fiatal bakká leszek s lángol tőle máris szerelmem nyoma.

 

Erdős árnyas ligeten kergetem a fel-fel vilannó reményt,

Mely patak-forrás trónhoz érve Nimfa szentélyt tárt elém.

S körben villanó fényként megjelenik minden karcsú tünemény,

Isten vagyok, szoktam a szépet de ettől a szám mégis nyitva tartom én!

 

Középen megjelenik az kinek arca 100 gyémánt fényével ragyog,

Benne kecsesség, hatalom s az univerzum minden sugara kanyarog.

Apámra Hermészre mondom máris tűzes szerelmes kecske vagyok,

Magamat visszafogni lehetelen dolog s ragyogó tülkömmel ugrok nagyot.

 

Ó Pán úr! Viselkedjék udvarházamban kérem! - szólt a felejthetetlen,

S egyből megszelidült vérem - Bocsánatát kérem, szépsége elragadotatott éppen.

Üzletet ajánlok, valamijét visszakérem mi enyém volt és őn csak vigyázza,

S kezem máris markolta sípomat át - Igen, Szürnixet már ép eleget imádta.

 

Szürnix! Ó drága tünemény! Te szívem örök májusi dala.

Fűzfaként mentett ki téged karjaim közül Zeusz szava.

Bánatos könnyeimmel öntöztem meg friss hajtásaid,

Belőled faragtam érzelmeim csodás tolmácsaként sipjaink.

 

Ó Nimfa úrnő! Hogyan adhatnám fel szívem csodálatos emlékét néked?

Mit ajánlhatsz nékem mi felejtetheti velem eme igézeti képet?

Hát Pán Úr, higgye el nekem van olyasmim mi gondolkozóba ejthet téged.

És kap egy új széphangút is, de kezdő dallamként én fúvom önnek meg ezt az éket.

 

Zavarom elöntött de oldódott és szállt gyorsan tova,

Máris puha moha ágyon fekve szólt hangszeremen a csoda.

Felhangolva de kissé bávatagon mentem mezőmre haza,

Sípomat markolva bennem tombolva lüktetett még az erdei csoda.

 

Csak mikor új dalra támadt kedvem fedeztem fel az ajándék igazi okát,

Megszólalásakor mindig más Nimfa fonja forrón derekam köré magát.

Pán vagyok, legelők, mezők, erdők s halászok bőkezű ura,

Higgy a szerelemnek hát, mikor felhangzik sípom vérpezsdítő dala.

 

 

És a szórakó előadásában is… (almás)

 

És a szórakó előadásában is…(robotos)

 

Aradi_Gabor•  2022. szeptember 24. 19:38

Sötét

Megérint a fénytelen,

Az ősi láthatatlan tér,

Beléd maró félelem,

Ereidben szűkül a vér.

 

Ne félj, gyere lépj közel,

Befogad minket az éj,

Minden nesze neked felel,

Ki sötét páncélban él.

 

Jöjj hallgasd velem kérlek,

A sötétség huhogó dalát,

Fedezd fel benne végleg,

Lelked naptalan oldalát. 

 

Mert az élet sötétben kél,

És újra fénytelenül múlik el,

Tiéd a hosszú fénytelen tél,

És a szerelmes nyári éjszakák,

Sötét angyala is te leszel.

 

 

És a szórakó előadásában is… (almás)

 

És a szórakó előadásában is…(robotos)

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom