Emlékül (Koka 1949 - 2009)

Aphrodite77•  2022. június 28. 15:19  •  olvasva: 33

Ébredezőn ködöt ásít a város,

Révetegen pihe-füst tekereg.

Tarka mezőbe ragadt ez az álom,

Elmenetel keze megfenyeget -

Dunna alatt feketéllik a mámor.

 

Értelem sóhaja fénybe rebeg,

Guggoló lángfej hamut kesereg.

 

Gyermeke voltál e furcsa világnak,

Egybetakart sok ezer szeretet,

Rímteli ajkak egy névre vigyáznak,

Tyúkanyók ők minden szív-melegen.

Árva madár dala hangja kiszáradt,

Néma a vér szava - esteledett.

Kőtemetőn csak az ég a kijárat...

 

(2009. 05. 5-7.)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!