Emlékkút

Animanongrata_•  2023. augusztus 26. 11:21  •  olvasva: 118

Lábnyomaink sárban itt-ott összeérnek, 

elmentél messzire, ma rétem visszahoz,

kis virágos ruhán omló tincsek kérnek,

szedjünk kék-sárga fényt, rezgő illatot.


Isten kertjén csipkék piros színre érnek,

kései nyár széllel aranyszínt lopott,

út szélén szénát hint, konfettik mesélnek,

csillogó szemkút pár endorfint fogott.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Animanongrata_2023. augusztus 26. 19:44

@skary: a természet az jó néha sikerül látni is, köszi.:)

Animanongrata_2023. augusztus 26. 19:41

@kevelin: Szép hely váltotta ki, köszönöm, hogy olvastál :)

skary2023. augusztus 26. 18:46

jólött..akárhogyis...

kevelin2023. augusztus 26. 17:56

Szép helyről írtàl szép emlékezést tetszik

Animanongrata_2023. augusztus 26. 15:11

@ezerszingomba: köszönöm a mozgás is jót tesz és most hűvösebb lesz, úgyhogy felszívom magam..:)

ezerszingomba2023. augusztus 26. 14:00

Az a pár endorfin és a rét igen, visszahoz! Szép!

Animanongrata_2023. augusztus 26. 13:22

@Törölt tag: köszi, csak a rét, az emlékek meg lebegősek, ez jó:)

Animanongrata_2023. augusztus 26. 13:17

@Taki: köszönöm Laci :)

Animanongrata_2023. augusztus 26. 13:15

@Perzsi.: köszönöm szépen :)

Törölt tag2023. augusztus 26. 13:11

Törölt hozzászólás.

Taki2023. augusztus 26. 12:49

Megható! Nagyon szép Brigikém!❤️
Laci

Perzsi.2023. augusztus 26. 12:29

Tetszik a versed,az utolsó sora különösen. Jó lezárás.

Animanongrata_2023. augusztus 26. 12:07

@okeanus: mondhatjuk határtalannak is, Thomas Mann, utána olvasok köszönöm :)

okeanus2023. augusztus 26. 11:25

"Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?"
/TM/