Szívben-lélekben veled, reggel is

Amikor reggel felkelt a nap,Te még mindig a szívemhez tartoztál.

De mondd, mit értettél tegnap azalatt,

Hogy többre, mint a barátságom, nem gondoltál?

Ne hazudj önmagadnak sem, hogy nincs szerelem,

Hiszen temérdek "lélek-kincsét" adtad.

És az éjjel éreztem tengernyi terhedet,

Hogy karjaim ölelésében őszinte könnyek között nyugtattad.