Sajnálom

Sajnálom, hogy nem láthatlak többé,És emléked is majd így válik köddé.

Holnap a pályaudvaron újabb embertömeg vár,

És én nem leszek ott - egy a sok közül - már.

Nekem nem fordul a tél után a nyár,

Nem köszönötenek hajnalban a rügyező fák.

S az ősz is elengedi kezem minden reggel,

Mikor másik busszal indulok, könnyes szemmel.

Nem volt alkalmam elköszönni tőled,

Sohasem voltunk kettesben, ez volt az oka főleg.

És most leülök ide szépen egy mérföldkőre,

Egyedül maradtam, némák az utcák és a semmibe futnak előre.