Legyél az enyém és ne másé

Angyalka73•  2019. április 3. 11:52

Tegnap egy férfi karjaiban kötöttem ki,Ölében szemem könnyel csordult teli.

Mintha fáznék, úgy fonódtam vállára,

Akár egy kis nyúl, ki elbújik meleg odujába.


Édes volt gyöngéd szorítása,

De féltem, hogy hangos lesz szívem dobbanása!

Hogy elárul majd mindent és mindent,

Hogy lélegzetem gyorsul testem ereiben ...


... de nagyon kellett. Istenem, de kellett!

Ahogy a virágok magukban őrzik a napsugár-meleget.

S mikor a fák dúdolják a szellő lágy szavát,

Bennünk az idő titokban elrejtette a boldogság tavaszát.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Angyalka732019. április 9. 13:56

@kicsisara: @Mikijozsa:
Köszönöm a kedvességeteket!
Üdv Melinda

Mikijozsa2019. április 9. 11:48

gratula a vershez

kicsisara2019. április 9. 10:11

De jó olvasni.. :)