Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Jobb volna tán
Angyalka73• 2020. szeptember 14. 19:21 • olvasva: 44
Jobb volna tán, ha szétszakítanám
emlékedet, mely sima, selymes, új még,
mint finom hímzés. S még ma elbúcsúznék,
hogy soha többé ... Ó, jobb volna tán.
Jobb volna tán, ha meg se sejtenéd,
hogy kín nekem, ha látlak s ha nem látlak.
S mikor elmúltak évek és vágyak,
jó ismerősként bukkannék eléd.
Asszony lennél már, derék férfi nője.
Fiad mutatnád: valóságos apja.
És korán térnél éji pihenőre.
Mi még boroznánk. Ő dicsérne téged.
S én mosolyogva gondolnék a napra,
amelyen ... most ... meghaltam volna érted.
Nem saját, hanem számomra ismeretlen szerző verse.
Denjud2020. szeptember 14. 23:35
@Angyalka73:
☺️
Angyalka732020. szeptember 14. 19:45
@Denjud:
Én is nagy örömmel köszönöm, hogy elmondtad kedves véleményedet, igazán örülök neked. Melinda
Denjud2020. szeptember 14. 19:29
Nagyon tetszett. Kicsit a vége lehetne pozitívabb.
De ha a címhez igazítom az eszmefuttatást elég jó drámai befejezés, keretet adva ezzel az egész versnek.
Ott a volna, de mégsem és tovább lehet gondolni.
Köszönöm, hogy megosztottad.