Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Éjfélkor dalol a múzsa
Angyalka73 2020. április 15. 02:54 olvasva: 128
Általában este írom a verseim javát,
És ezért égve hagyom a kis éjjeli lámpát.
Mellettem a férjem ilyenkor aludna már,
De szeret engem, nem rendez melodrámát.
Majdnem éjfél is van már, mégsem jön az ihlet,
A férjem néha horkol, zavarja a rímet.
Forgolódik jobbra-balra,
Nem tud aludni a "tollhangzavarra".
Kicsit oldalba bököm, ugyan mondjon már pár sort,
Hátha az ő múzsája szebben dalol.
S mivel férjem úgysem alszik még, hát fentmaradt,
És lám, ontja magából a szebbnél szebb szavakat.
Ő, aki sohasem írt még verseket!
Néhány gondolatból kanyarint egyet-egyet.
Most születnek a pompás ötletek!
Minek hát aludnia? Rá még büszke is lehetek!
Később férjem becsukja álomittas szemét.
Mellettem fekszik, ám egy pillanatra, kérlelően, mégis rám néz.
Ez a lámpa még mindig zavarja a nyugalmat,
De rendes, úgy dönt, inkább hallgat.
MrMojoRisin2020. április 19. 03:15
@Angyalka73: Szivesen.
Angyalka732020. április 18. 12:39
@MrMojoRisin: @Mikijozsa:
Köszönöm versemnél tett látogatásotokat.
Melinda
Mikijozsa2020. április 15. 14:35
ej azok a rímek, ha beszélni tudnának :) tetszett a versed
MrMojoRisin2020. április 15. 13:58
Ő az egyik múzsád.
Hát, dalolj tovább!