Andicsek blogja

Személyes
Andicsek•  2022. július 22. 04:48

Szerelem

Barna szemtükröm édes ölbe fogták,

eltitkolt vágyam,oly szépséget csodál, 

kinek arcvonásait nem rontják

múlt-karcok,s álom-szőtte fényben áll.


Nem tudom,hol ásott árkot az idő,

mi az érzelmek lelkét megöli.

Bárcsak reám hullna bágyadt lombeső,

nem látnám, hol szenvedély romjai.


Érzéki érintés, öröktől fogva,

s egymást ölelve lennénk hű fogoly,

mintha gyönyör-kelmébe bújtunk volna,

nem lelne reánk többé bánat,sehol.


Szerelem-tűz,mi nem csitulna,csak a

csók gyümölcse éltetne,s zamata.


Andicsek•  2022. április 4. 20:22

Ott élek én...

Ott élek, hol egymást ölelő bokor
fut kopott kerítésem lába alatt.
Fáradt lécek közt arany-szín lonc szalad;
ablakomban bíbor muskátli fodor.
Ott,  hol tej-rügyeket ont a liliom.

Ott élek, hol borostyánba zár az idő.
Májfoltos kézfeje görcsbe rángva jár ,
levél-tenyérbe bújt szentjánosbogár.
A hold arca előtt szótlan keringő,
titkokat rejtő, táncoló fénysugár.

Ott élek én, hol az őszinte szavak
szeretet-kelyhet, virágot bontanak.

Andicsek•  2022. április 3. 08:05

Az Ezerarcú kór

Rémálmából felriadva ébred

szobája sötét és levegőtlen,

izomfájdalma kínzó gyötrelme

agya tompa,vizenyős a szeme,

ágya visszahúzza,nehezen kel

ismét megérkezett az a reggel,

dolgozik már akaratereje

feláll izomzatát megfeszítve. 

 

Megfontolt mozdulatokkal lépdel

szorosan a fal érintésével,

gyengesége nem ejti kétségbe

lábait húzva halad előre

majd fáradtan hanyatlik székébe

arcizma ráng,reszkető a keze

nyakát táncoltatják az idegek

komikus látvány Ő mégsem nevet. 

 

Hiszen így senki sem láthatja meg,

oly rég tudja ajtaját átlépve,

hisz emlékszik mily sokszor átélte

érzéketlen,cinikus emberek

botladozásain nevetnének

ittasnak,kábultnak neveznék el

tiszteletlenül bánnának vele. 

 

Táncot nem lejthet, de lábra kelhet 

kerekesszékbe Ő nem kerülhet,

a remény köntösébe burkolózva 

sorstársai közt lép a hit útjára.


/ A sclerosis multiplex világnapját minden évben májusban rendezik /

Andicsek•  2022. március 21. 20:12

Boszorkány

Bohókás boszorkány botorkál,

bütykös bőrén barna békanyál,

smaragdzöld ruháján pókfonál,

görbe orrán bibircsók kukucskál.


A feje búbján szénaboglya,

áspiskígyó mi körbefonja,

girbegurba göcsörtös botja,

hajlott hátán egy nyegle macska.


Nyekergő ,nyöszörgőn nyávogó,

boszi barátja a szén-szín porcogó,

vén seprűnyele nem porfogó,

neki egy sebesen nyargaló. 


Elfogyott a tollamból a tinta,

de talán pont ilyen a boszorka.


( Unokáimnak egy kis nyelvtörő )



Andicsek•  2022. március 2. 18:59

Eleven tűzes vágy...


Eleven tüzes vágy,
perzselő forróság,
nyughatatlan gyönyör
szenvedélye gyötör.

Érzéki lángolás,
olthatatlan parázs,
lelkembe utat tör
testemet sebző tőr.

Eleven tüzem vagy,
megégetsz, heget hagysz,
keserédes öröm:
Ne Te légy szemfedőm.

Dallos Sándor:A nap szerelmese c. regénye ihlette