Szelu blogja

Szelu•  2018. november 14. 13:13

Az első 12 nap (1 éve történt)

 

1.nap (2017.nov-dec.)

 

Ma láttam a halált.

Láttam, ahogyan egy pici gyermek a műanyag motorján vontatja maga után, mint egy utánfutót amit nem tud leválasztani a törékeny testéről.

Láttam, ahogyan 2 bohócnak öltözött orvos kineveti, és próbálja vidám bűvészmutatványaival feledtetni a fájdalmat.

Láttam, ahogy egy anya remegő kezeiben egy teli pelenkát hoz ki magával az egyik kórteremből és egy mérleghez utat keres az előtérben, hogy lemérje tartalmát.

Hallottam, ahogy egy apuka jelzi hogy gyermeke bepiszkította az ágyat, de a nővéri segítséget megtagadva vállalja a rendbe rakást. Aztán kijött az apuka és láttam, hogy nem volt több 30-nál. Vajon mennyi lehet a gyermek?

Láttam, ahogy egy csont soványra fogyott fiú lépteit lassítja, hátát görbíti, és arcára már a reménytelenséget cseréli a pár hónapja "kinevetlek"-ről.

..és láttam, ahogy a fiam körül legyeskedik, mintha nem lenne neki elég. Kell az új préda!

 

Ma átéltem azt, amit csak filmekből láttam...és már ott is megkönnyeztem. Ma megláttam egy osztályban a reménytelenség elleni küzdelem milyen erőt sugároz törékenynek tűnő nőkből.

 

És ma hallottam azt, amit soha nem akartam szülőként átélni. Latin kifejezéseket, amik csak egyet jelentenek...azt, hogy ma megváltozott minden, és az életben maradás irányítja innentől a jövőt jövőm, jövőnket...ha lesz még ilyen!

 

2.nap

 

Persze azt gondolja az ember, ha elalszik és felriad álmából, akkor kiderül, hogy az egész nem történt meg...de az igazság az, hogy pont ekkor lesz biztos, hogy amit tegnap látott az mind igaz, és valóságos.

Holnap kezdődik!

 

3.nap

 Elkezdődött. 3-kor keltünk, mert 5-kor már az 1b-ben vért vettek Marcitól. Kicsit nehezen bírta, de erővel és kitartással küzdött az ájulás ellen. 9 kémcső.

Aztán rohanás az ismeretlen helyre. Nem igazán tudtuk hová kell menni az MR-re...persze az is hozzájárult, hogy nem volt pontos leírásunk....meg az, hogy nem gondoltam(-tuk) volna, hogy Magyarországon 150méter távolságon belül lehet 2 ilyen kütyü is van, ami kb 1milliárd forintba kerül. 

Egyedül ment be, és kb 40 perc volt a vizsgálat plusz még 1 perc, mert a kanül véletlen bent maradt. Aztán haza.

 

 

4.nap

 

Nálam aludtak mind a ketten. Reggeli aztán Anya haza vitte őket. Várakozás! Nem tudom hogyan fognak értesíteni minket a biopszia időpontjáról, de a várakozás néha nagyon rossz. Bizonytalanságot hoz magával. Persze ha majd elkezdődik...úgy igazán, akkor meg ezek az esménytelen napok fognak hiányozni.

Kriszta kért egy beszélgetést Mira rockis tevékenységével kapcsolatban. Szerencsére nem teszi ki a Frappéból, de kicsit átszervezi a felállást a formációban. A Gombai cukiban voltunk. Elmondtuk neki is mi a szitu, és felkészítettük, hogy Mirára is hatással lesz, ami ránk vár. Ma otthon alszanak.

 

5.nap

 

Jól aludtam?! Nem igazán tudtam mit kezdeni magammal, így kicsit átvettem Anyámtól a konyhát. Gyúrtam 1kg pizza tésztát, amit otthon gyakran készítettem. Reméltem, hogy átjönnek, de nem volt kedvük hozzá. Nehéz nélkülük, persze amikor meg itt vannak akkor nehéz velük, de az egyik sokkal édesebb! Ebéd után kicsit szundítottam. Nem tudom miért, de néha elnyom. Ahogy próbálom a fájdalmat mélyen tudni, az ott elszívja az energiám, és ilyenkor felveszem a magzatpózt.

Délután elmentem úszni. Jól esett, de kellet pár hossz mire kezdtem újra vissza rázódni. Szauna, 300-500, szauna-300-500. Kb ennyi volt, mert nem tudom egyedül számolni. Marcival mindig sikerült. Nem tudom, hogy csinálta!?

Este felhívtam az 1b-t. Tudtam, hogy türelmetlen hisztérikának tűntem, de muszáj volt. Nem hibázhatunk, amivel időt veszthetünk. Csóka doki nem volt bent, de megígérték, hogy másnap a reggeli órákban, ha telefonálok újra akkor választ kapok a kérdéseimre.

 

 6.nap

 Megint jól aludtam, de ez az úszásnak is betudható. Anyát elvittem melóba aztán vártam, hogy telefonálhassak. Magzatpóz aztán kicsit szundítottam. 8:30-kor hívtam fel az 1b-t. Nem volt bent a doki, de informáltak, hogy az ortopédiáról fognak hívni a biopszia miatt.

10-re bementem dolgozni. Kerültem a tekinteteket, de azért ez nem olyan könnyű. A vezér irodájánál összefutottam Csabával. Ő már tudta, korábban, de R.Melinának el kellet mesélnem. Sikerült, de persze hatással volt rá. Aztán Kisüzem. Sok a pótolnivaló. IPC dokumentálás, levelek, szabikiírás.

12h felé jött a hívás Melindától. Szerda 9h Semmelweis, aztán csüt. biopszia, és pénteken kijöhet.

Ugrott a Star Wars maraton! Pedig fontos lett volna, nagyon fontos!!!

Regisztrált Élménykülönítményes lettem! Már korábban is szerettem volna, de most felgyorsították a döntésem a történtek. Sok mindent fog kapni, amit nem fogunk győzni, visszaadni!

 

 

7.nap

 

Felkeltem 3:30-kor. Az előző napi bejegyzéseket, most karcoltam be. Ma is bemegyek dolgozni, de ma már végre átjönnek aludni! Aztán holnap megint kezdődik!

 

8.nap

 

Bejelentkeztünk, és megkaptuk a 244-os kórtermet. 3 nagyobb és egy pici gyerekágy. Marci elfoglalta a legközelebbit. Mellette egy pici gyerek volt kb 9 év körüli. Csípőig becsomagolva és a lábait szétfeszítették egy rúdszerű valamivel. Szegény még pluszban fogyatékkal is született. Anyuka mellette volt állandóan...

Kipakoltunk. Persze otthon maradt az egyik legfontosabb: "Csak egy dolog volt rád bízva...." Hallottam egy párszor, de hát férfiből vagyok! 

Kicsit maradtam még. Aztán be a melóba, hogy ott is legyek pár órát, aztán haza az alsógatyákért és vissza.

Mire visszaértem addigra már az anesztessel beszéltek és körberajzolták a csuklóján és a gerincén azt a pontot, ahova a holnapi műtét előtt szúrni fognak. Egy jó hír is fogadott még út közben. Bent alhatok!!!

Erre készülve vettem az UNO-t és egy Kaland Játék Kockázat könyvet, amit gyorsba kinyomta a melóban.

Este játszottunk a könyvvel. 2-szer meghaltunk.

 

9.nap

 

Melinda jött kb 6:45-re. Átadtam a parkolóhelyem, aztán meló. Nem igazán ment a munka, de vissza kell rázódni, mert ha minden gondolatom Marci körül forog, akkor abba belegolyózok. Vártam a telefonokat, mi történik? Kora délután megműtötték és addigra az MR is megérkezett, vegyes eredménnyel! 3-ra felértem. Vigyorog, viccelődik, élvezi, hogy zsibbad mindenhol, de lassan felkészítettük rá, hogy az érzéstelenítő ha kimegy, már nem lesz ennyire jó érzés.

Lassan megy ki az érzéstelenítő. Már látszik a fájdalom. 1000mg para. Fél óra múlva kicsit jobb, de nem az igazi.

Mellette a pici gyereket előző nap elszállították és két kamasz korú feltöltötte a szabad ágyakat, de szerencsére estére haza mentek. Körbeudvaroltuk az ápolónőket, hogy maradhatnék - e ma éjszaka is?! Látszik a tekintetükön a kivételezésre a hajlam. Persze nem minden nap fekszik az osztályon Marci féle betegséggel gyermek. Kigoogleztam, hogy éves szinten 15 esetet regisztráltak Magyarországon. Belegondoltam és megsaccoltam, hogy kb ennyi 5-ös van a lottón 12 hónap alatt. Hát nem Marci számai a nyertesek!

Nem láttam még rajta ekkor a fájdalmat. Este kicsit bealudt, de nem az igazi így a pihenés. Éjfélkor véralvadásgátló. Felkelt rá, de nem emlékszik. Aztán 3 perc múlva megkérdezi, hogy miért nem volt még a nővér?

Kacsáztunk 1000-el. Ekkor már átért rajta a 2 infúzió. 2 órakor UNÓ, aztán valamit még aludtunk, de nem sokat. Én többet...azt mondta.

 

10.nap

 

Nem leszek képes bemenni a melóba. Reggel már éreztem. Fájdalom, és harag is volt az arcán. Nem készítettük fel eléggé, és nem is lehet. Eddig azt gondoltam alacsony a fájdalom küszöb nála, de 1 nap alatt megváltozott a véleményem!! Egy könnycseppet sem ejtett.

Nucleáris Medicina. Soha nem hallottam még, délelőtt 2-szer voltunk. Kicsi izotóp cucc a vénába, aztán a kütyü átvilágította a csontját. Remélem jó az eredmény. Elég a rossz hírekből!!

 Aztán haza. Útközben egy kis Mc.

 Anyámnál maradt velem. Én jobban bírom el, és Mirával sem találkozhat 2 napig.

 

17:30-kor Melinda átjött. Ő adta be az első szurit a hasába. Enyém lesz a második.

 

11.nap

 

Jól aludtunk. Az Algopyrin is segített a fájdalmán.

Reggel bementem 3 órát a melóban töltöttem. Aztán vissza mellé.

TV-zett. Szerencsére ma ezzel el tudjuk az időt tölteni. Rövidpályás úszó EB, Darts világbajnokság, és klub világbajnokság. Persze nyert a Real.

Este beadtam a szurit. Jobban ment, mint gondoltam.

Megint jól aludtunk.

 

12.nap

 

Ma már jönni fog Mira. Ő is itt alszik, mert holnap korán indulunk...megint. Este beadtam a véralvadásgátlót a hasfalába. Mira közben borogatta a homlokát. Ő is megörökölte vérem gyengeségét, és a tűszúrás iránt érzett ellenszenvet. Lassan azért kezd hozzá szokni. Sajnos lesz még rá alkalma. 

 

Sokadik nap

 

Sok nap telt el….Hogy miért? Rájöttem, hogy mindaz, ami történik nem leírható napló formában. Minden nap egy Háború és Béke.

Készülődés az ünnepekre. Várakozás a Biopszia eredményére, és arra, hogy jelezzenek, mikor mehetünk.

Közben megtanultuk beadni a Clexánt a hasába.

 

Aztán jött a telefon. 27-e konzultáció, szívultrahang és másnap műtét. Beültettek egy „portot” a bőre alá, ami segíti a gyógyszerek adagolását. Elég rémisztő volt végig hallgatva, hogy hol a vége…(a szíve előtt), de megnyugtattak, hogy ez rutin, meg sokszor csinálták, meg nincs kockázat bla, bla, bla. Amikor már sokszor hall ilyen mondatokat az ember, már nem igazán hiszi, hogy ez nem betanult szöveg, de azért a szakértelmükben nagyon tudok bízni.

 

 

1 év elteltével…. (folyt.köv)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom