Ametist blogja

Ametist•  2017. december 21. 15:24

Romantika

Megadott cím alapján:

Romantika

Színekbe kódolt álom:
galamb-szürke, akár egy
vár-rom, és rózsás, mint a
hajnal pírja, fehér lapon
sötétkék tinta - rég
megfakult, hullámzó
vers-sorok, párás reggelbe
tűnő alkonyok, ezüst
fénnyel ragyogó éjek,
- már régen levetted a képet,
sarokban áll, a polc
mögött, két összetört
cserép között -
nincs már varázslat,
nincs vita, kinek kell
a romantika?

A vászon új, ám régi
az ecset, most is
festesz – már
nem oly fényeset -
tisztább a kép,
s a kusza vonalak
között az arcok
jobban látszanak,
s míg új színekkel
fested át világod,
önmagadat is
valóságosnak látod,
tükörbe nézve,
ablakodban állva,
megérint a hétköznapok
romantikája…

Ametist•  2017. november 3. 07:03

Sikeres költő

Megadott cím alapján:

A két fogalom talán kizárja egymást,
megírsz egyet-mást, de ha szemed előtt
csak a siker lebeg, írhatsz jót, rosszat,
közhelyeket, döngetheted ököllel a falat,
az igazi siker elmarad…
Mert mi a siker? Népszerűség, átok?
Kifordíthatod sarkából a világot,
a Föld ugyanúgy forog tovább, s
nem tudod, mi az odaát, de ha lelked
egy pici magját elvetetted, kihajt az ág,
és beszél helyetted: fában, fűben,
virágban élsz tovább, s veled gazdagabb
lesz a világ: egy sóhaj, szín,
talán csak árnyalat, kódolt jel, mi
megmarad, elásott kincs, tán megtalálja
más, és kezdődhet az időutazás…

Ametist•  2017. október 28. 17:28

Fagyos őszi éj

Megadott szavak: tündököl, hűs, csoda, fény, sötét, dér, vágy, fagy, éj, ősz

 

Fagyos őszi éj

- felvillan az emlék -

csoda volt nemrég, 

s a régi vágy, 

fénybe vonja

az emlékek sötét

 falát, hűs szellő 

módján libben 

csendesen, 

dér-csípte

ágon lassan

elpihen, mint

apró lámpás,

tündököl az éjben,

fel-felvillan

a tűnő messzeségben…


Ametist•  2017. szeptember 30. 07:35

Vásott kölyök

Megadott szavak:  fénylő, igaz, botlik, csatorna, pelyhes, slampos, fordul, hiányol, vásott, part

Vásott kölyök, kicsit slampos,
fáradt, mit hiányol, mit akar
megmutatni a világnak?
Bárhová fordul, tett nincs,
csak ígéret, pelyhes állán
fénylő remények… Jár-kel,
botlik, de mégis feláll, lehet
bármennyi az akadály, a part
messze, talán elérhetetlen,
az igazság sokszor kegyetlen…
Egy mozdulat, s üvegszilánkok
hullanak a csatornába, tán győz
az ész, bár a tudat még kába…

Biztatnám őt: sikerülni fog,
ha nem adod fel, ha akarod!

Ametist•  2017. szeptember 24. 06:19

Udvari bolond

Megadott cím alapján:  Udvari bolond

 

Régen a király kegyeit kereste,

néha kigúnyolta, de este

mulattatta és dicsérte, ha

kellett, ágyához kísérte,

s ha álmatlanság gyötörte

hőstetteiről dalolt, eljövendő

nagy csatákról szónokolt...


A ma bohóca más eset,

öltönyt visel csörgősipka 

helyett, s míg nagy gonddal

felöltözött, azon agyalt, miképp

dicsőítse a főnököt ma délután

az értekezleten - elméje

sohasem pihen - mert

ha azt tenné, megelőzi más,

ilyen a modern kori versenyfutás…