Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Hétköznapi történet ( Anton Wildgans verse )
Ametist• 2009. március 18. 13:48
Fordította: Szilas Ildikó (Ametist)
Munkások követ törnek az utcán, s
egyszer csak megszólalnak a harangok:
dél van - az ásó egyet-kettőt csörren, és
aztán elhalnak a hangok - ebédidő...
A sarokban ott fekszik a málha,
újságpapírban kevés ételük,
a fal tövében állva elfogyasztják,
és nem beszélnek - ez az életük.
Páran hevernek füstöt eregetve,
néhányan tátott szájjal alszanak,
fejük felett, mint tüzes, izzó katlan
függőlegesen tűz rájuk a Nap,
majd könnyű szellő támad hirtelen,
pár elhasznált papírt sodor tova,
egy hajléktalan közeleg feléjük,
jól látszik rajta - nincsen otthona.
Hajlottan turkál, bökdös a szemét közt,
hátha akad még számára is étek,
egy fáradt munkás szánakozva nézi:
van még olyan, ki náluk is szegényebb!