Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Egy évfordulóra...
Ametist 2009. szeptember 9. 18:33
Megemlékezés gyerekkori barátomról
Egy piros kis szekér, mit
nem húz már kezed...
régi emlékkönyv, benne
egy üzenet...
húr nélküli gitár, rég
játszott dallamok -
egy almafán ülünk, s
te szívem vallatod...
egy régi kert, melyet
elhoz a képzelet,
a fájdalom, hogy
többé nem foghatom
kezed...
egy vers, amelyre már
alig emlékezünk -
miért van az, hogy
mindent
elveszíthetünk?
Ametist2009. szeptember 10. 16:57
Azuur... lehet, hogy neked van igazad, csak még azt a kinyújtott kezet nem látom - de lehet, hogy vak vagyok :))
azuur2009. szeptember 10. 16:15
Ó Ametist, hogy miért van az, hogy mindent elveszithetünk annak millió oka van pld, az is mikor arról irsz -többé nem foghatom a kezed -.... megtiltotta valaki, vagy csak így feltételes módban kényelmesebb ? Fogd meg a kezét és repülj ahogy a szived diktálja ....
Ametist2009. szeptember 10. 14:44
Örülök, hogy olvastad, Miriam...
miriam2009. szeptember 9. 21:49
Nagyon szívhez szóló kedves sorok...
Ametist2009. szeptember 9. 21:13
Kösz, Emi!
def.67-892009. szeptember 9. 19:34
Szépen szomorú, szomorúan szép!