Agi63 blogja

Agi63•  2020. április 5. 07:13

Szerepek? Minek!

 

Lehet hazugságban élni,
ön-ön magad letagadni,
mindig csak játszani,
egy-egy szerepbe belebújni,
hát persze, hogy lehet!

Lehetsz kívülről mosoly,
belül zokogva,
lehetsz búbánatos pofa,
belül tapsolva,
lehetsz akár fapofa,
semmit ki nem mutatva,
hát persze, hogy lehetsz!

Megtagadhatod magadat,
aztán már csak azt érzed,
te magad sem tudod ki vagy!
Mert csak játszol egy életen át,
saját magadat verve át,
hát persze, csak mondd minek?

Kinek? Miért?
Oly röpke az emberi lét!
Megsérülünk vagy gyógyulunk,
van, igen van, hogy elfáradunk,
mégis ez a mi életünk,
és én nem játszom el,
én benne magamat élem át,
nem szerepelek tetszés szerint!
Pécsi Ágnes 2016.

Agi63•  2020. április 5. 07:12

Te április...

Te április, te április,
bohókásan lépdelsz,
mint ki visszanyúl emlékezni
hűvös időben,
még a téllel is mókázol,
meghívod játszani,
talán még hóembert
is kívánsz gyepeden gurítani.

Te április, te április,
ne csapd be a tavaszt,
hiszen ő már rügyeket fakaszt
fákon, bokrokon,
ébreszti a földet,
derűt ígér a bágyadt létnek,
frissülne a szív, dalolna a madár,
és a lombokon, átsütne a nyár!
Pécsi Ágnes

Agi63•  2020. március 29. 07:02

Belvárosi kerékpáros..



...és csak csörtet a bangája,
mint az őserdőbe
neki se út, se járda,
pirosra lő, de gágya,
és még neki jár a szája,
vadászik a tiltásra.

Alul két kerék,
felül büszkeség,
oldhatatlan dicsőség,
elgurult az ész, az ész,
marad csak a két kerék!

Befut elé zebranyáj,
mit neki ki arra jár,
hajt csak, hajt az ökre,
még kolompol is veszve,
kasul, keresztbe,
átlósan, vállat vetve,
lábakon átnyergelve,
dzsungelbe utat törve.

Kerék egy pár,
nem több,
az is járgány,
gazda teste
üres fej,
kéne neki anyatej,
meg iskola,
meg az élet
ostora!
Pécsi Ágnes

Agi63•  2020. március 28. 06:14

A pozíció...



...ha már meg van,
óvja nagyon!
Veszélyt érez?
Munkába fog!
Itt egy fogás,
ott egy fogás,
meg is van
bűnbaktojás,
ki kelti a 

hátba döfést,
mit is számít
kit tapos szét!

Van ki bízik,
a kis naiv,
elhiszi még
nem kell panír,
nem csomagol,
nem kötözget,
áttetszően
egyenes lesz,
feláldozzák
koncnak jó lesz!

Hatalom harc,
álnok álság,
hányinger
a kis királyság,
messze tőle,
kerüld is el,
üssék agyon
egymást ha kell,
tegyél úgy
mint kit
nem érdekel..?!
Pécsi Ágnes 2019.

Agi63•  2020. március 28. 06:13

Jelenünk!



Vajon sírnak-e még anyáink,
s apáink töprengnek-e,
elfeledett, vagy hamis múltak,
gyalázatuk, ki mossa le!

Mind, kik itt élünk-e korban,
számít vajon a számvetés?
Kell-e nekünk a szülők múltja,
vagy csak megyünk üres jövőnk felé?

Miből táplálkozik szívünk,
erőnket mibe vetjük be,
honnan ered az akaratunk
s ha van, vajon jóra vezet?

Ki feledi a múltat,
vagy éppen hamissá teszi,
s hagyja, igazat ne is tudja,
jövőjéből az eredő elveszik!

Vagy meg esik, újra, és újra,
nem tanul, ki csak feled,
vagy nem kíváncsi a sírra,
vajon hogy, s mi lepte be.

Sírnak-e még anyáink,
s apáink töprengnek-e,
vagy már ők is szemet hunytak,
itt már nincs miért kísértsenek!
Pécsi Ágnes 2017.