Tarisznyám az életem...

Agi63•  2020. február 5. 04:52  •  olvasva: 130

Van,hogy úgy érzem mennem kell,

el kell mennem! 

Itt hagyva mindent-mindent vissza se nézve,

nem emlékezve se a rosszra, se a szépre,

letenni, sarokba vetni a tarisznyát,

tudva másnak úgy sem kell, hiszen nem illik rá,

s van, amikor már csak félvállamon cipelem,

éppen csak egy mozdulat lenne,

hogy már a hátamon se legyen,

de nem teszem, mert meg nem tehetem,

hiszen az enyém, 

benne van már amiből lettem,

amilyenné váltam,

hitem, lelkem a szívem,

az életem!

Pécsi Ágnes 2015. 03.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mersinho2020. február 5. 14:04

-_-

Filemon2020. február 5. 05:04

:)