Szemüveg és én😉 Párbeszéd:

Szemüvegem, mondd meg nekem,
mit is lássak, mit higgyek el?
- Nem értelek, nem én bizony,
élesítek, te meg fogod.
Miért hiszed, mért gondolod,
agyad helyett én dolgozom? -
Szemüvegem, ne orrolj rám!
Bizonytalan szemem hibám!
Ezért kérlek, légy pajtásom,
segíts nekem jobban látnom!
- De, hát pont ezt teszem,
fókuszáljon agyad velem,
azt higgyed el, azt érezzed,
amit mutat szemüveged! -
Szemüvegem értelek én,
így is teszek, vagyis tennék,
de...az hogy van, hogy is lehet,
van ki mást lát üvegeden?
- Ugyan kérlek, mint már mondtam,
én csak élesítek, te meg fogjad,
ő, meg ő, ha mást lát rajtam,
bíz, agyával van gond, nagy baj van! -

Szemüvegem, szemüvegem,
nem bántsuk a hályog szemet,
mert bizony ki abból néz ki,
agyához már szűrten képlik,
nem is csoda, nem is talány,
fókuszálni nem is tud már....
- Te csak hiszed! Hogyne tudna!
Kapaszkodik ha kell, a rosszba,
olyan mintha kokót szívna,
repül, repül, csak fényt látva. -

Akkor mondd meg, szemüvegem,
minek pihensz ilyen szemen?
Nem fáraszt el, nincs hiába?
Munkád veszik nála kárba!
- Ez a dolgom! Meg is teszem!
Ki hogy használ, mit lát velem
arról én már nem tehetek,
bár, bevallom, van, hogy csak nézek, nézek...-
Pécsi Ágnes