Megalkuvás...

Már feladnám...
megalkuvás lesz az út,
bennem lévő düh...
szememben görcsösen
tehetetlenségre gyúl...

- mire ez?
ki lettél, te tűz?
Lám, magadat oltod el.
Talán félsz?
...hamut hintenek rád,
ne tudja meg senki,
miért lobbantál fel!

 

...szemedben tehetetlenség
görcse gyűlik fel!

Megalkuvás....
ne szégyelld magad,
lehajtott fejed emeld,
kinek szégyenkezni kell,
nem, nem te vagy...

Megalkuvás...

hiszen az egész életed az,

megalkuvás csecsszopónak

ha az édes anyatej elapad,

megalkuvás...

anyád szoknyáját elengeded,

pedig még húznád magadhoz,

de...már nem teheted,

megalkuvás...

maga az a nagy szerelem,

adni, adni...kapni szeretnél,

maradsz, vagy elmehetsz.

megalkuvás...

mert el kell engedned,

"ez az élet rendje"

felnőtt édes gyermeked,

megalkuvás...

félelem, gyáva önmagad,

élni kell, így vagy úgy,

meg kell élned majd halálodat...

- mire ez?
...és enged a görcs,
szemed tisztul,
újból egyenes leszel...

...magadból mégis egy-egy
darabot elhagysz,
aztán...újból összeszeded...