Lehet-e?

Lehet-e úgy szabadnak lenni,
ha kinyitod magad?
Nem zárod be szíved,
érzelmeiddel fogadsz?

Lehet-e, mondd, lehet-e
rosszat jónak látni?
Nem gyötrődni, nem sírva járni?
Elengedni, ami fáj...

Lehet-e úgy boldognak lenni,
"rajtam nem múlik semmi?"
nevetek, sírok, hagyom...
ha így, hát így kell lenni!
Nem állítok falakat,
talán kicsit félek,
mégis hagyom, elérje szívem,
érzek, nagyon érzek...
boldogság ez, boldog élet?

Lehet-e?
Mi más is, ki szabad?
Még ha úgy boldog,
többet sír, mint kacag,
mert mi mást tehetne,
vállalja magát.
...hát így, ez az igazi,
keserű, vagy, édes
érzelmi szabadság.