Agi63 blogja

Vélemény
Agi63•  2020. február 11. 06:30

Vajon mit szólna...

Vajon, mit szólna apám,
vagy szólna egyáltalán..
megérte?
Megérte-e menetben több lenni,
többen egy, az - az egy lenni,
kiállni a mindért,
pufajkát kitárni büszkén..
"Ide lőjél!"

Vajon, mit szólna anyám,
vagy szólna egyáltalán....
megérte?
Megérte-e újra, és újra hinni,
gyalázkodókra szemet hunyni,
kiállni családért,
kenyeret dobni kőhajításért...
"tegyél a jóért!"

Vajon mit szólna....
mit is mondhatnának..
gyalázat!
Elferdített igazságok,
mesélhetne ki a halállal táncolt,
sarkokban besúgó szelek,
elveszett ki nem nyújtott nekik kezet,
vagy inkább csak hallgatott,
mert élni akart és álmodott,
jobb, szebb, igazabb világról,
hinni:
"A jövő majd kárpótlást hoz!"
S lám, semmi,de semmi nem változott,
csak még alattomosabb lett, az "állapot!"

Pécsi Ágnes 

Agi63•  2020. február 9. 08:49

Nem kell!

 

Nem kell, nem kell, nem kell a harag,
nem kell, nem kell, a gyűlölködő akarat!
Nem kell az átok, nem kell a mérgező szó,
nem kell a fegyver, nem kell, mert halált osztó!

Nem kell, nem kell, nem kell a könny,
nem kell, nem kell a kín, köszönöm!
Nem kell a hazugság, nem kell a butító szó,
nem kell a megtorlás, mert ártatlant éri a golyó!

Nem kell, nem kell, nem kell a megjátszás,
nem kell, nem kell, a politikai túlkapás!
Nem kell, nem kell, nem kell, mert én nem hiszem,
nem kell, hogy a nevemben ontsanak életet!

Pécsi Ágnes 

Agi63•  2020. február 9. 06:49

Bulinegyed és környéke, életkép!

Hajnali négy, séta...

Hajnali négy, Király utca és a Rumbach sarok,
séta Bejglivel, megszokva így kezdjük a napot.
Itt ki korán kel kómás embereket lel dülöngélve,
piától bűzlik a környék, no meg a sok szeméttől,
értsd, ahogy érted!

Ott szemben heves vita, mondhatnám már habzó száj,
két-két szemben álló, szidja egymás pereputtyát,
előkerül egy szék, két megürült boros üveg,
egyik páros elindul a másik fröcsögve utána liheg,
képzeld, ahogy képzeled!

Megyünk tovább a Madách teret elérve,
megágyazva, hajléktalanok kis családja alszik az árkád tövében,
Nem hiszem el, ez már nagyon durva,
egy mocskos túlhoni a pohár sörét rájuk borítja,
gyalázat, meg kell hogy értsed!

Sétálunk Bejglivel, mondom hajnali négy,
Károly krt,. Ördög Katlan söröző felé,
egy lányt cibál a barátja, megóvná mert a piától nagy a pofája,
,"mert én magyar vagyok" s tántorog a nagyra nőtt vállával,
büszkeség? Nem! ugye megérted!

Szóval már lehet úgy hajnali fél öt,
még kicsit bóklászunk aztán Dob utca, megérkeztünk,
mosakodás, friss ivóvíz és a csirke nyak, meg még húsi,
Bejglim rendben a pokrócán el is fekszik,
én meg választ várnék, ugye van mit?!

Pécsi Ágnes 

Agi63•  2020. február 9. 06:41

Annyira szeretnék szólni...

Annyira szeretnék szólni,
nyugalmat erőltetek,
mert már félek magamtól,
kiabálnék ha mégis,
ha mégis kimondanám,
mit érzek, mi szakítja szét
szívem, érzelmeimet!

Be kellene dugni fejem,
mint az a strucc a homokba,
nem látni, nem hallani,
aztán majom sem lesz,
ki majd megmondja...

,,,mert, kimondja ki?
Kinek van hitele rá,
ki azt mondaná: ne tovább!
Nem tanultál ember semmit,
vagy dehogynem,
egyet biztos,
nem számít az élet,
csak a hatalom, pénz, pénz,
fegyver a "király"!

Hiába!
Mit is érne szólamom,
az sem számítana ha apám szólna:
"Az én apám, igen!
Mesélhetné, mondhatná,
Ő igen, mert benne élt a sok halál,
az utolsó szó, az utolsó lehelet,
fogadalmak, hogy majd mondd el,
szeretem és szeretni fogom örökké,
majd megüresedett a tekintet,
már nem szólt, csak mereven nézett,
ennyi volt egy emberi élet,
és ő cipelte az arcokat, akik kértek!"

Annyira, de annyira...
Vajon lesz e ebben a világban,
valaha is megnyugvás?
Pécsi Ágnes 2018.11.27.

Agi63•  2020. február 9. 06:25

Politikusok!


Még hittél neki,
onnan mellőled indult el,
azt kántálta buzgón,
" pajtás egy a vérünk,
akaratunkat én istápolom fel!"

Tenyere még nem csúszott,
szemedben is tiszta volt,
majd áldást is ittál rá,
" pajtás ne feledd,
te honnan származol!"

Ment, vagy inkább vitték,
mint annyi elődét a javak,
s már más lett szólama,
" nem értem mit mondasz,
honnan vagy, ki vagy?"

Talán még hízelkedik,
mert az az érdeke,
megízlelte a hamis szót,
" pajtás már ellened kiált,
gyarapodó hazug mise!"

Megmérgezte őt is
a hatalom és a pénz,
már rég csak magáért habzsol,
" pajtás, pajtás ....,
te maradsz az enyészeté!"
Pécsi Ágnes