Agi63 blogja

Pille hártya,
rebben százat,
itt is, ott is,
libben, szárnyal,
tarka, csikós,
szivárványban,
egy pötty, sok pötty,
kék, vagy, sárga,
piros, fehér,
barna foltos,
ne is számold,
úgy sem tudod,
mint a bálban,
csillog, villog,
szép ruhájuk,
tündér álom,
pukedliznek,
meghajolnak,
büszkén lejtnek,
összebújnak,
fogódzkodnak,
körbe,körbe,
pörgettyűznek,
keringőznek,
te csak nézed...
elragadnak,
ó de szépek....
lepke szárnyak!
Pécsi Ágnes

Egyszer egy mese,
egy nagyon picike,
annyira pöttöm,
mint egy kiscsibe,
nem volt neki
se füle, se farka,
kurta malacka
átnézett volna rajta.

Na, ez a mese, az aprócska,
tipegve, bukdácsolva,
elindult a világba,
anyamese bánatára,
marasztalta, de hiába,
hát betűt dugott a tarisznyába,
hogyha megéhezne szegényke,
legyen neki ebédje.

Apamese bátorítja,
bár a szíve visszahúzza,
de mint tudjuk, a férfiaknak,
mese ide, mese oda,
keménynek kell látszani,
az a férfi az igazi,
így hát útravalóul,
apa mese szóval buzdít:

- Fiam, apró mesécske,
meseélet szegénye,
arra óvlak, vigyázlak,
minden betűd legyen alázat,
nőj, növekedj mondatokban,
hazug szókat kerüld nyomban,
szomorkodást átugorjad,
gyermekekre mosolyt csaljad. -

Ment a mese, meskete,
útravalót megette,
munkát vállalt, keresett,
sok-sok betűt megevett,
megbecsülte az intelmeket,
kerek mesévé cseperedett,
könyvet írtak belőle
gyermekek nagy-nagy örömére!
Pécsi Ágnes

Dobozkában nagy a nyüzsgés,
gömbök, színes csillámok,
sok kis angyal nyújtózkodva,
készülődik boldogan.

Ruhácskáik rendbe rakják,
ráncaikat simítják,
fürtök, loknik, omlóhajuk,
vidáman igazítják.

Gömbökben a tükörképek,
angyalarcként figyelnek,
szép mosolyuk, csillagszemük,
fényesítik ünnepre.

Valami itt nincsen rendben,
hiányzik egy angyalka,
összesúgnak kérdezgetve:
- hova tűnt Fodrocska?

Sok kis angyal hívó szóval,
keresgélnek, kutatnak,
apró gyöngyök füzérében,
hátha reá találnak.

Ni csak kiszól kérő hanggal,
nem más mint a Fodrocska,
beleakadt csipkeujja,
csillagdíszág megfogta.

- Segítsetek kis pajtások,
nem merek meg mozdulni,
attól félek fodrocskáim,
szerte fognak szakadni.

Máris ott a sok segítség,
szabadul is Fodrocska,
együtt van az angyalsereg,
mind meg vannak boldogan.

Most már szépen visszabújnak,
mindenki a helyére.
izgalommal várják készen,
boldog gyermek szemeket.
Pécsi Ágnes 2019.11.29.

Él egy hangya, ki nesztelen,
hat kis lába meztelen,
még sem fázik soha sem,
kicsi talpa szigetel..

Nem kell neki nagy kabát,
télen földjáratokban hál,
tavasszal ha ébredezik,
napsütésben melegedik.

Hogyha eső csepereg,
páncélján végig ered,
nem ereszti át a vizet,
nem ázik meg, no de ilyet!

Sose fárad.sose nyűgős,
dolgos bolyban ő a főnök,
példát mutat minden társnak,
szeretik is a hangyatársak.

Úgy surran, mint ki néma,
meg nem hallod, csak ha hagyja,
morzsát összeszedeget,
takarékos helyetted.

Hogyha látod utadon,
ne taposd el, hagyd szabadon!
Ő sem bánt téged soha,
ha nem morzsálsz, nem látogat.Pécsi Ágnes