Így vagyok!

Én már nem akarom melegen tartani,
ami másban csak hűl.
Nem akarom a kényszeredett mosolyt,
ami csak a felületen ül.

Én már nem akarom a mindenáront,
ha csak én adom.
Nem akarom elfecsérelni magam,
ha neki semmi amit adok.

Én akarom a tiszta szíveket,
akik szeretnek.
Én akarom tiszta szívemmel
szeretni azokat, akik szeretnek.

Nem lehetek mindenkinek jó,
nem vágyom, hogy elfogadjanak.
Akinek fontos, hogy mit gondolok,
úgyis megtalál, mert átérzi szavam.

Én nem akarok kitűnni a többől,
mégis én, én vagyok!
Elfogadom én is a másságot,
hiszen ő is az egy, akitől kaphatok!
Pécsi Ágnes