Gatyadal!

Kösd a gatyád

jó szorosra,

bizony mondom,

lesz mi húzza,

lefele ej,

hát csak szorítsd,

aprón lihegj,

jobban elbírd...

becsüld is meg,

madzagodat,

mert még neked

van mi foghat,

megtarthatja

gatyád rajtad,

nem lesz csupasz,

tán v.l.g.d!

Ha meg kifogysz

már a szuszból,

mély levegőt

kíván torkod,

gondolj arra

bírod-e majd

gatya nélkül

nem lesz-e baj,

baj-baj de hisz,

van az most is!

szűkölsz, kivársz,

meddig, meddig?

Gatya ide,

gatya oda,

ha lerántják,

nem lesz csoda,

veszteséged

add is oda,

annak aki

húzza, húzza,

rá kell adni,

had szorítsa!

Pécsi Ágnes