Fekete történelem

Eljön az idő,
mert már az sem bírja,
mindenki csak szidja, szidja,
hazug, gőgös paródiát,
kézcsók és meghajlás,
monológ színdarab,
függönye rázuhan.

Eljön az idő,
mert már nyughatatlan,
így vagy úgy, de betoppan,
sokat állt már egy helyben,
meg is romlott tejében,
vajában, pöffeszkedik túrójában,
zsíros föle még zárja...

zárja, zárja,
már nemsokára
belerúg az idő lába
bokázva, hahotázva,
megírja majd, se szeri,
na, meg száma,
volt egy idő, egy gazdája...

Idő, idő fennmarad,
hiába, ha csak rossz marad,
csak elérte, csak megélte,
nevezetes lett legényke,
mindegy is, ha kiöntöd,
savas leve sebet köpött,
heg marad utána!