Emberiesség szimfóniája

Agi63•  2020. január 31. 05:03  •  olvasva: 169

Egy szimfónia kellene,
olyan dallamos, szép,
fülbemászó, örök sláger,
mit dúdol majd,
gyermek, ifjú, aktív és vén.

Kellene, olyan kerek,
pont olyan mint a föld,
körülvenné a szimfónia,
mit dúdol majd,
minden faj, vallás és bőrszín.

Bizony az kellene,
egy igaz,emberiességes dallam,
úgy mint a szimfónia maga,
mit együtt játszik
ilyen, olyan hangszerek sora.

Egy szimfónia kellene,
egységben, együtt dúdolva,
mint az éltető levegő,
talán, talán így,
nem lenne a gonosznak hangja!
Pécsi Ágnes

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Agi632020. február 6. 04:57

@Mersinho: Kellenek!

Mersinho2020. február 4. 18:45

Álmok.....

Agi632020. február 4. 18:17

@Mikijozsa: Igen egy dallam, "fülbemászó, örök sláger".

Mikijozsa2020. február 3. 18:49

EGY DALLAM

Agi632020. február 3. 18:41

@Törölt tag: Köszönöm! Sajnos nagyobb erőt képvisel az ellendallam!

Törölt tag2020. február 3. 09:49

Törölt hozzászólás.

Agi632020. február 3. 06:28

@Angyalka73: Köszönöm!

Angyalka732020. február 1. 06:20

Ez nagyon szép vers!
Gratulálok. Melinda

Agi632020. február 1. 06:06

@Ernest: Tudod,hiába van ha nem dúdoljuk együtt. ha jól tudom :Beethovent a IX. szimfónia, Örömóda megalkotására: Schiller "szárnyaló" költeményének azon versszakai ihlették meg, melyek, az öröm csodálatos ajándékát ünneplik. Hol az öröm?
FRIEDRICH SCHILLER: AZ ÖRÖMHÖZ Gyúlj ki, égi szikra lángja, szent öröm, te drága, szép! Bűvkörödbe, ég leánya, ittas szívünk vágyva lép. Újra fonjuk szent kötésed, mit szokásunk szétszabott, egy-testvér lesz minden ember, hol te szárnyad nyugtatod. Milliók ti, kart a karba! Gyúljon csók az ajkakon! Túl a csillagsátoron él mindnyájunk édesatyja! Ha célt ért a férfi végül: társa mellett hű barát, s kedves nőt nyert hitveséül, zengje vélünk víg dalát, s minden szív, ha dobban érte szív csak egy a földtekén! Ám ki ezt még el nem érte, sírva fusson el szegény. Mind a roppant kör lakóit szent rokonszenv hassa át! Csillagokba vonz az át a rejtelmes égi trónig. Isszuk mind e drága nedvet a természet keblein. Jók és rosszak ott repesnek könnyű rózsaléptein. Zsenge fürttel, csókkal áldott, szív hű lángra tőle gyúl: kéjben úsznak a parányok, s kerub zengi: szent az Úr! Milliók ti, porba hulltok? Érzed, élet, alkotód? Rejtik őt a csillagok! Sátrukon túl, él az Úr ott! Ő a rugó, ő az élet, ösztökéje: az öröm: tőle, tőle jár a létnek óraműve bölcs körön: csíra szárba tőle szökken, mennynek napja tőle kél: szférákat hajt mély ködökben, hova látcső el nem ér. Boldogan, mint napja lobban s száll az ég dús térein, járjatok ti, véreim, mint a hősök, utatokban. Az igazság tükre mélyén a tudóssal szembenéz. Hív erénye sziklaélén óvja azt, ki tűrni kész. Fönn a hitnek fényes ormán lengedeznek zászlai, s látni őt a szív omoltán angyalok közt állani. Milliók ti, tűrjetek csak, míg a jobb kor napja gyúl. Csillagsátoron túl az Úr megjutalmaz érte egy nap. Isteneknek nincs mit adni: istenülni nagy dolog. Gyász, szegénység, jöjj: vigadni várnak ím a boldogok! Fátyol hulljon bűnre, bajra, ellenednek megbocsáss: szívét többé könny ne marja, ne rágódjék rajta gyász. Adóskönyvünk elenyésszen, béküljön meg, aki él. Mint mi egymást, úgy ítél minket isten fenn az égben. Szent öröm vet borba lángot: arany fürtünk nedve bő: békét isznak kannibálok, hősi vért a kétkedő. Ünnepeljünk mind felállva, míg a kelyhünk körbe megy. Csapjon égig habja lángja! Áldjuk a Jó Szellemet! Kit a csillagár dicsér fenn és szeráfok zengenek: áldjuk a Jó Szellemet csillagsátrán túl az égben! Bátor szív a szenvedésben, oltalom, ha árva hív, sírig hűség esküvésben, mindig nyílt és tiszta szív, trón előtt is férfi-fenség, vér, vagyon kell érte bár, szolgálatnak hű fizetség, s árulónak rút halál! Mondjuk e szent kört bezárva tűz borunkra esküvést, híven álljuk e kötést: esküdjünk az ég Urára! Zsarnokláncról szabadulón, Nagylelkűek lehetünk, Remény a halálos ágyon; Hol Főbíránk lesz velünk! Halottak akarnak élni! Jó fivérek, együtt lelkek, Bocsánatért esdekelni. És eltűnnek a pokol térei. Derűvel jöjj végső óra! Édes álom leple mélyén! Testvér, figyelj a szóra Égi bíránk vár a végén. (Rónay György fordítása)

Akkor, már "csak dúdolnunk kellene együtt!

Ernest2020. február 1. 01:15

Van ilyen, Beethoven IX.