Eltemettető...

Agi63•  2020. február 8. 07:04  •  olvasva: 120

...legyen minden gondolatom,
mi háborgó, dühös,
meg a hangot mi felemelő,
süketítő, még akkor is ha nem hamis!

El kell temetnem magamban,
úgy mint akinek ez az áldás,
ő maga kéri az utolsó döfést,
így lesz neki, nekem nyugvás!

Eltemettető minden gyötrelem,
mire rászóróm majd kacajom,
hiszen tudom-tudom ez csak álca,
magamat és őt becsapom!

...mert, hogy zárjam ki ami fáj,
s csak fokozza a tehetetlen,
jobb lenne, ha bárgyú lenne szám,
meg a szív, az ész parancsra jár...

...netán, tudnék más lenni?
Talán pillanatnyi időre igen!
Most rám erőltetem mosolygós ruhám,
tetszhalottként eltemetem ami fáj!
Pécsi Ágnes 2018.11.30

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Agi632020. február 8. 18:29

@Mersinho: Pedig ez nem öröm! Köszönöm!

Mersinho2020. február 8. 17:26

Tetszett versed.....