Agi63 blogja

Agi63•  2020. május 23. 08:11

Az ég madarai



Tudja-e a madár mi az a boldogság?
Vagy csak, úgy veszi természetét,
természetes ami van,
s ami nincs, azt nem vágyja, s miért?...

...mert boldog ő tudatlanul,
vagy talán elégedett is a ninccsel,
miért is kívánná meg, ami nem adatik,
ha nem tudja mi az a még-még kell!

Trillázik s közben ágról - ágra száll,
napnak sugarában megfürdeti magát,
csendes esőben borzolja tollait,
fagyban odvába bújik ha teheti,
vagy háztető alá töpörödik,
eszik, ha ád neki az ég,
még sem bús, még sem könnyezik.

Mert vele van a szabadság,
talán ez az érzés élteti,
begyében nem gyűlik fel a gonoszság,
mert ők az ég madarai!
Pécsi Ágnes

Agi63•  2020. május 22. 19:22

Az utolsó babám


Emlékszem az utolsó babámra,

lehettem kilenc vagy tíz éves,

ahogy kézen fogott apám

akkor még óriásnak tűnő tenyerével.


Még büszkén, feszes háttal lépkedett,

mellette apró voltam és gyenge,

mégsem volt bennem félelem,

ő volt a védelem az életemben.


És csak mentünk vagy inkább ő ment,

engem csak vitt, vitt magával,

időnként keményen rám szólva,

"egyszerre lépj velem, ne dülöngélj pityókásan!"


Én annyira igyekeztem,

kezéhez simultam, hogy érezzem,

ki is húztam magam,

ha rám néz, elégedett lehessen.


Emlékszem, a baba szőke volt,

loknik és fürtök hulltak arcába,

Apám megvette a babát,

s engedte, hogy szökdécseljek utána...

Pécsi Ágnes

Agi63•  2020. május 22. 19:19

Kérlek, adj nekem....



Kérlek, adj nekem türelmet,

ha lehet olyan nagyon, nagyot,

tudod, amivel százig is elszámolhatok,

s ha majd kimondom a százegyediknél,

talán már akkor, nem robbanok szét.


Kérlek, még ha lehetne,

adj nekem közönyt a "lükékre",

tudod, amivel semmibe sem veszem őket,

úgy teszek, mintha ott sem lennének,

talán akkor a türelemből, kevesebb is elég lesz.

Pécsi Ágnes 2017. 

.

Agi63•  2020. május 22. 07:07

Ha gyermek lehetnék újra....

 

Gyermek tanítandó,
hiszen úgy kapjuk
éretlenül, képlékenyen,
tanulsága mi magunk vagyunk,
ő még hisz, őszintén szeret.

Gyermek példát talál,
követve elhiszi hogy jó,
mennyi csalódás, pofon,
míg felnőttként ő maga lesz,
jó, vagy rossz példaadó!

Gyermek... bár lennék,
vagy talán mégsem,
ebben a korban hol,
mondd hol van
hit, szeretet...mit kövessek?

Gyermek?.. és mégis,
őszinte lehetnék újra,
ha úgy akarnám sarokba bújnék,
vagy futnék trombitát fújva,
szamárfület mutogatnék,
csapkodnám a térdem nevetve,
firkálnék a papírra,
- ez a hal olyan mint
az a bácsi a tévében-
meg kiszámolót sorolnám,
- ecc, pecc kimehetsz,
holnap vissza nem jöhetsz-
meg bohóc is lennék,
na ez ma könnyen menne,
fel sem tűnne senkinek,
beleolvadnék környezetembe,
meg fintorognék, bukfenceznék,
nem törődnék a világ bajával,
sőt, ha kedvem tartja,
pukedliznék savanyú pofákra..

...én irigylem a gyermekeket
ahogy őszintén
fityiszt mutatnak a világra!
Pécsi Ágnes 2018.

Agi63•  2020. május 21. 08:20

Szóra sem érdemes...

 

...inkább már legyintek,
- ugyan, szavam sincsen -
szóra sem érdemes:
...na, itt van közönyöm,
ettől mentsen Isten!

Szóra sem érdemes

Mondom...ez nagy baj,
egy szót sem érdemel,
érdektelenségem
veszett fejsze nyele,
...el sem kezdem, minek,
hiábaság, ez van!

Szóra sem érdemes

Nem így, ez nem jó!
Megrázom jól magam:
aztán csak-csak mondom,
mondom...hiába na!

Szóra sem érdemes,
...és tényleg így igaz!
Inkább már legyintek,
aztán...eloldalgok...

Pécsi Ágnes


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom