Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Kerüljük egymást
Aeron• 2009. január 14. 23:27
Ezen a versen sokat dolgoztam, mégsem voltam eléggé "illuminált állapotban", így úgy érzem, még sokat lehetne csiszolnom rajta. A mondanivaló viszont fontos. Kritizáljatok! :)
Kerüljük egymást
Szeretném, ha tudnád: vártalak. Fényévek távfutása bennem
Minden csendbe fúló pillanat, ha nem vagy itt, és magány sújtja lelkem.
Nálad időz` a gondolat, mert nélküled hiányban élek,
Nehéz a szívem, fojtogat a kósza vágy- elnyomni félek.
Kegyetlen játék, amit játszunk. Kerüljük egymást, már unom,
Tehetetlenül égbe kiáltunk- meddig tart még ez? Nem tudom.
Koldus vagyok, ha nem figyelsz rám. Sötét szobákban tébolygok vakon,
Itt vagy velem, de mégsem látlak, befelé ásít ablakom.
Önmagam őrlöm óriás erővel, mint a világtól feldúlt ostobák,
Várom a mostot, de az nem jő el és a sohák túl mostohák.
Letépni végre álarcainkat és a páncélt is, mondd, nehéz?
Őszinteségben egymásra találni csodaszép volna, bár merész.
Visszhangzó sóhaj: vártalak. Hiába állnak várfalak
Köztem és közted- egy mozdulat csupán, s a tornyokat
Ledönti majd a pillanat, mert egy szabály van mindenek fölött:
A legnagyobb táv egy ölelésnyi két ember között!
Törölt tag2009. január 18. 11:01
Törölt hozzászólás.
karolyfi2009. január 17. 14:22
Most olvasom harmadszorra, most, hogy tudom, milyen fiatal vagy. Lányom idősebb nálad. Hm.
Így még nagyobbra tartom.
Aeron2009. január 17. 13:51
Zsófi, nagyon örülök, hogy tetszett. Nem szabadkozom, nem szerénykedem. Hálás vagyok. Külön örülök, hogy egy hullámhosszon voltunk, ezt jelzi, hogy idetaláltál :)
karolyfi2009. január 17. 00:13
Helyesbítek.
Nagyon a lelkembe talált.
Ez bizonyítja, hogy ismét itt vagyok.
Nem ez az ismérve a jó versnek?
Eddig azt hittem.
Aeron2009. január 15. 19:57
Rosszat nem merek írni, de a ''nagyon'' az túlzás :) Köszönöm.
karolyfi2009. január 15. 09:17
Nagyon jó.