955kondoros blogja

Ilyenkor sorra vesszük halottainkat,
Akiket szerettünk,s soha nem felejtjük,
Drága kislányom,ki meghalt szülés közben,
nagyapám,ahogyan kiterítve fekszik,
Szüleim Édesapám és Édesanyám,
A dédnagyanyám temetését lekéstem,
késve kaptam táviratot a seregben,
Nagymamám halálhírét a rokonoknak
én vittem,s a többiek,keresztszüleim,
nagybátyáim,jó ismerősök barátok,
Emlékükre fájó szívvel gyertyát gyújtok,
Legyenek áldottak haló poraikban!

Meggyalázták rútul zászlónkat,
idegen cafrang lett rávarrva,
zsarnokság pecsétjét hordozta.
Drága testén sebet ejtettünk,
s kíméletlenül kimetszettük.
Büszkén lobogva fellélegzett,
s a szakadt lyukon átsüvöltött,
a gyönyörű Magyar Szabadság! 

Topázfényű hajnal,
sóvárogva dereng,
próbál áttörni a,
vér fekete éjfél,
bódult tántorgásán.
Magyarok pásztora,
hajnalcsillag ragyog,
fényes kéklő színe,
napsugárnak szíve.
Zakatol a sötét,
de csak egyre sápad,
majd aludni dugja,
borgőzös ördögét.

"Jó remény csillaga,magyarok pásztora,ígérd meg aki megy megmarad..."(P.Mobil:Honfoglalás)

Botladozom botorkálok,
azt sem tudom,hogy hol vagyok,
rejtve tőlem a parancsok,
légy irgalmas,s élni fogok,
csak általad hallok látok,
a földön idegen vagyok.




"Idegen vagyok a földön,ne rejtsd el előlem parancsaidat"Zsolt 119,19

Jólesik saját
piszkával,a tisztát is
összemocskolni.