955kondoros blogja
TörténelemKokárdák
Magyar Testvérem emlékszel?
Szakács voltál Líbiában.
Zintán nevű város mellett,
egy magyar építkezésen.
Az ebédet osztottátok,
sorba álltunk mi munkások.
Rám mutattál és így szóltál;
Őt kiszolgálni én fogom!
Fehér köpenyed gallérján,
igazi kokárda díszlett!
Az én munkáskabátomon,
festett papírból készített.
Az eltagadott Ünnepen,
nagy ebédet kaptam Tőled.
Kétszáz Magyar dolgozott ott!
Kokárda csak kettőnkön volt!
1984 Március 15.(Zintán)
Mókuskerék
Érzelmek légzések,
Nagy nemes érzések,
Renegát, s hősies,
Lobogó égések,
Évezredes lázas,
Gyarló forrongások,
Igazak és gazok,
Reménytelen harca,
Vergődó életünk,
Örök körforgása.
A vén Európa
Felébred végre Európa!
A Keresztények ősi Hona,
Nem lesz a pogány martaléka!
Rajta hát,üsd vágd a kontyosát!
Magyarként
Magyarként egymást
marjuk,turáni átok
e rontás rajtunk.
Háború és ember
Háború örökkön volt,
Az ember mindig harcolt,
Vagyonért és elvekért,
És az ölés kedvéért.