955kondoros blogja

Farkas üvöltése,

...fiatalságomra gondolok,mely elmúlt,öregségemre,mely sose jön el.Mindarra gondolok,amit nem vittem véghez ,a holtan született gyerekekre,a képzelt szerelmekre,a hajnalban félbeszakadt álmokra,az örökre elmúlt dolgokra gondolok,a fajirtásokra,a kivágott fákra,az elpusztított bálnákra és az összes kihalt fajra.Az első halra,mely kínlódva elhagyta a vizet,de túlélte a kalandot,és új nemzedéket nemzett.Mindarra gondolok,ami a tengerbe igyekszik.A tenger mindent befogad,mindent,aminek nem sikerült megszületnie,és ami örökre meghalt.Arra a napra gondolok,amikor az ég újra megnyílik,és a dolgok először -vagy újra- visszanyerik értelmüket.                                                                                                                                                               Gianfranco Calligarich        / Utolsó nyár a városban/