955kondoros blogja
HumorSzócséplés
Szavaid csörgő
kavicsok,halom sóder.
Nyomod ezerrel.
2017. 01.01.(Fogadkozás helyett)
És kezdődik minden elölről megint,
A taposó aknák a lábam alatt,
Futnék de csak a tapogatás marad,
Kellene egy hatalmas nagyot lépni,
Közben egy percig sem szabadna félni,
Nem fogadkozom,hogy így lesz-meg úgy lesz!
A cigány is megmondta,káresz-kúresz,
Dik nincs "micsinálni",ahogy lesz-úgy lesz!
Ej a gidába is,hát hol vagyok!?
Ott vagyok mindenütt,
nem vagyok ott sehol,
mindenkivel együtt,
ott vagyok valahol.
S ha mégsem;Ú..., de kár!
Kivagyiság
Kaján vigyor az arcodon;
Hé!Elgurult a gyógyszered!
Gőgös gúnár,önteltséged.
Az érsekség meg,kényszered.
Szebb még lehetsz,okosabb nem!
Orrod olyan magasan fenn;
Hogy túrni alig éred fel.
Ék
Felrajzolom elképzelésemet
ujjaimmal a levegőbe,
vágnotok kell mit akarok
így közölni veletek.
Ki kell találjátok,
élet és halál
között van-e
a pajzson
egy kis
rés!