955kondoros blogja

Gondolatok
955kondoros•  2013. szeptember 28. 21:50

...bizony kár felnőni!

Csak a felnőtt képes sírni,
Miközben jót nevet belül,
Gyermek sírás sosem hazug,
Bizony-bizony,kár felnőni!

955kondoros•  2013. május 14. 20:18

Iszonyat

Ösztöne hajtja a vadállatot,                                                                                                                                      Leteperi a síró őzikét.

 

Nem gyűlöletből,aljas szándékkal,

 

A vadállat öl;mert élni akar.

 

A bíróságon modja gyilkosa:

 

Mikor ásóval arcába vágtak,

 

A kisfiú sírt mint az őzike. 

 

955kondoros•  2013. május 6. 21:39

Dekadens versek

A dekadens versek bevallom,                                                                                                                                  Megakadt szálkák a torkomon.                                                                                                                                    Kínlódva szeretném lenyelni,

 

S próbálnám őket emészteni.

 

Oly erős gyomorsavam nincsen.

 

Ide;a királyvíz is gyenge!

 

S baj;hogy a felköhögés sem megy.

 

 

955kondoros•  2013. április 27. 19:51

Dekadencia

Dekadencia;széthullás!                                                                                                                                                               Elvont gondolataimat,

 

Hogyan is érthetnétek meg,

 

Csökött agyú kis nímandok!

 

Dekadencia;hanyatlás!

 

Írásaimban nincs gátlás!

 

Szellemi fölényem kész tény:

 

Beteges emberi agyrém!

 

955kondoros•  2013. április 21. 21:57

Írás

Vonalak,pontok a fehér papíron.                                                                                                                                   Akár csiga által vont fényes csíkok,                                                                                                                                           amelyeket egy gyönge eső elmos.

 

Így mossa el kis szösszeneteimet,

 

majd;könyörtelenül a múló idő.