7blogjaP

Kár, megmenteni - vers,  

Bár megérinteni - nyers,  

És keserű és sós, az élet sava-borsa,  

Kése derűs, ó ma, mert az eszmélet sorsa,  

Törékeny, mint a porcelán tűnő pohara,  

Tökéletlen minta porcikán csüngő fonala,  

A szív és lélek jó nagy,  

Alfa szív, átkélek, jól vagy,  

Béta, béna képek ágyból hagy,  

Némi kínt és marad vétek, nincs agy,  

Kint generációs szakadék, mi étek, s befagy.

Kísért koszorú utamon,  

Dícsért szomorú unalom,  

Az éjen át találom magam,  

Mélyen, fát tálalom, magom,  

Öntöznöm kéne, hogy szeressen a csemetét,  

Ösztönöm élne, hogy etessen remetét,  

Aki majmol, szemetelőben videókon keresztül,  

Valaki hajol, temetőben bókon kereszt ül,  

Harapok, érték, ess, kis értékes, gyengül,  

Maradok én, és te is, egyedül.

Legfontosabb érdem a tisztelet,  

Legfoltosabb a fájó térdem, színlelet,  

Lételem kéne, hogy legyen az alázat,  

Látleletem mit hegyen, helyette vegyen gyalázat,  

Maradni itt csupán egy kis méltóság,  

Mártani és hárítani, pusztán ámít puritán, kiürült a szívjóság.  

A fényben úszó ár,  

Mint késhez a kenyér jár,  

Kínt kelletéshez az öszvér vár,  

Ő is jó ló helyett mondom, vér, keresztség töltény tár,  

Nő és férfi, fölény kár,  

Kér, propagondom már,  

Üres, patrióta marad szamár,  

Igazi idióta, presztízsből rászakad a sár.

Primatikus Humanizáció,  

Talán az, amiben az embernek hazudott állat él,  

Pragmatikus Frusztráció,  

Asztalán, terítéken a tengernek kamuzott tócsa mitől fél,  

Autentikus Konszolidáció,  

Eláraszt az özönvíz, haluzott az átlag féreg, nincs kitől eresszél,  

Aszketikus Konzumizáció,  

Elfáraszt, megalkudott párttag réteg végre feleszmél.  

Ösztönvilágból vezetve, önös érdekből kigolyózva,  

Rögtön pipákból eresztve, öröm étrendből kiollózva,  

Börtönvilágból engedve, temérdekből kikloffolva,  

Közös irányból remegve, emésztőnedvekből kioffolva,  

Predesztináció, ami önámítással élve, nem válogat bármilyen náció,  

Determináció, ámít álomképpel eszmélve éget a kárhozat infláció,  

Frekventáció számít és vet véget, a józan ész csak átkozhat, míg háborút sző az intrikáció,  

Modifikáció, szállít, vehetsz mérget, meg koszorút, mert egekig sző az irritáció.

Stockholm-szindróma!  

Az, aki elhiszi, hogy a fogvatartója!  

Nem egy idióta, arra nincsen szinonima!  

Kiállhatatlan idióma, messze, mint ide, Róma!  

Hogy ez a mostani helyzetünk, vagy fikció ma!?