7blogjaP
SzerelemTrója II.
Háború és mély fájdalom lett úrrá rajtam,
Százsorú, mint egykor, egy katona-dalban,
Fájdalmam, étel híján, a hidegben felfaltam,
S e magányban, derekamat, életemet is leadtam,
Elárultam, magam, őt meg feladtam,
Ellenségből néz rám, a messzeségből, szól az ajkam:
Hitvány vagy! Az, aki megtámadott, hogy halljam,
Meg a keserű hazugságait, amivel őt, meg magam,
Álltattam, a bánatban, fáradtan, tova tűnt, hagytam.
Elbúcsúztál, én meg egymagamban, itt maradtam.
Szeret
Szeret, szeret, szeret
Miért mond ilyet, Miért nincs felelet,Miért hiteget,Ha már rég nem érez csak hidegetFelém áradó közönyt,Mi értelme van felvenni az öltönytHa nem érzi át, a tiszteletetNem adja át kölcsönösen az érzelmetFélAddig csak, amíg él,Hiába hiszi azt, hogy most talán boldogHelyette inkább csak balga, bolondAnnyira örülnék, ha tényleg az lenneés nem csak saját magát csapná be...Komolyan mondom, büszke lennék és vele örülnékÍgyis megy valamennyire, de akkor megbékülnék,Azzal, hogy mással van és nem velem,Azzal, hogy mikor szükség volt rá, sose volt mellettem,Mindegy már, hiszen boldog lenneMindegy akkor, hogy ki van veleAzt kívánom, hogy legyen boldog az életbe'...akarom, hogy a boldogság a szívét elérje,Még ha nem lesz benne többé részem,Akkor is szeretném őt egészben,Szeretném annak látni,Remélem, soha többé nem fog neki semmi fájni.
(2014.11.26)
Nem neked hiszek...
Olyan jó lenne elmesélni azt ami velem most történik,
ha velem átélhetnéd és megértenéd ami körülöttem örvénylik,De valami visszafog, az a sejtelmes kínos rossz előérzet, akárhogy agyalok mindig ott van az a fedő részlet,Ami azt mondja, azt takarja, AZT AKARJA, hogy ne mondd, ne csináld! Hiszen rossz lesz és akkor mondod megint: TE HIBÁD! VISZLÁT!Nem akarom ezt, jó lenne kicsit kiszakadni a múlt árnyából, de ahhoz az kéne, hogy kimásszak minden hibából,Hogy elfelejtsem a múltat, azt az utat, amit bejártam és jártunk, azt a valamit, mielőtt elváltunkTe talán úgy érzed nem vagy fontos számomra, én meg úgy teszek, hogy ezt is hidd De tudod te is, hogy bármit mondok, már ma, holnap tudod, hogy ezt nem kell el vidda világodba,Mert csak mérgemben mondtam, azért voltam ostoba, mert azt akartad takarodjak az életedből saját utamra,Én meg csak azt akartam, hogy jó legyen neked,...ne feledd,Nem neked hiszek, hanem benned!(2015.02.18)
Túl vagyok rajtad.
Találkoztam újra veled, újra láttalak,
Mekkora csalódás volt, pedig úgy vártalak!Úgy vártam, hogy újra lássalak, hogy újra átölelhesselek!Gyerekes voltál, tiszteletlen és kedvetlen, és még én voltam a bunkó, azt hittem...de nem.Vége ennek is és végre azzal foglalkozhatok, ami valóban fontos és szükséges,Most már tisztában vagyok vele teljesen, hogy az nem te vagy, mert veled törődni nem érdemes.Köszönöm, hogy megismerhettelek, elbúcsúztam végre.Hirtelen azt sem tudom, hogy hogyan gondolok rád, csak annak örülök, hogy vége.Több mint egy évig a véremet szívtad,Több mint egy évig ezt a hülyét álmatlanul hagytad,Istenem, köszönöm! Túl vagyok rajtad!
(2015.03.07)
Évszak
Kezdetben csak mi voltunk, te és én.
Egymáson csüngtünk, minden földtekén.
Tavaly, mikor először az ablakból világítottál,
Majd a végén nagyokat ásítottál, elfáradtál.
Szerettem volna még egy kicsit tündökölni fényedben,
Szerettem volna megsimogatni az arcod, a melegben.
Nincs jelenünk,
Mert egymás elől felváltva menekülünk.
Amíg én hideg vagyok és borongós,
Te vidám, fényes, őrült és tombolós.
Amíg téged annyian szeretnek,
Megfázást, betegséget hozok, amit alig várnak, hogy elfeledjenek.
TE Évszakok évszaka
Mit hagyjak ajándékba?
Ha hóvirágot hagyok,
Eltűnik mire megkapnád
Talán hagyok egy lapot
Amire csak pár sort írok
Mert csak annyit bírok.
Nyár.
Olyan kár, hogy elmúlt már.
Nyár.
Olyan kár, hogy elmúltál.
Néha találkozhatnánk a pirkadatnál
Tél vagyok.
Mindenki szívében csendet, havat hagyok.
Hónapok vannak köztünk
Az idő gyorsan elszállt felettünk
Nem érintheted meg kezem,
Mert amikor hozzám érsz, megbetegszem
Ha hozzád érek elolvadok,
Sötét, üres kínban, egyedül elkorhadok.