Czibere Anita versei blog

75777aversek19•  2022. április 1. 18:34

Tavaszi hangolás

Hazatért a gólyamadár,

kelep-léstől hangos határ,

kelep-lésre, rezdülésre,

madár moccan fű tövébe.


Zöld növénynek ringó ága,

madár dalnak víg oltára,

énekelnek a kis szentek,

hirdetését kikeletnek.


Madár daltól hangos a táj,

hangolódik már a világ,

édes dalra szívek-lelkek,

megnyílnak a szeretetnek.


Szerelemnek lágy tüzétől,

újjászületik már a föld,

növény sarjad, bimbó fakad,

a nap szirmokat bontogat.

75777aversek19•  2022. február 25. 15:21

Jöjj, tavasz


Jöjj, tavasz, jer ide
ülj a kertekbe most le,
bontogassad szárnyadat,
adj a világnak új álmokat.
Illatozzon mind a rét,
tündérhárfán zengjed szét,
új tavasz van kikelet,
ébredjetek emberek,
szíveteket nyissátok,
szemetek úgy csodáljon,
lásd a világ csodaszép,
apró szépség kincset ér,
ha észreveszed, s meglátod,
a hatalmát csodálod.
A lelkedben bontja szét,
szeretete lágy fényét.
Boldogságod, örömed
a szívedet tölti meg,
dalolja száz kismadár,
a boldogság minket vár.

75777aversek19•  2022. február 14. 12:46

A rózsa álma

A rózsa álma, hogy
szépségét ontsa a világra,
ölelkezik napsugárral,
csókot is ád ezerszámmal.

A napfénynek csókja édes,
szirmát bontja kedvesének,
szirmot bontó szerelmes fény,
rózsavirág tündöklőn szép.

Rózsavirág mesés, ékes, s
nem tud róla, szerénységes.
Jóságát és kedvességét,
miránk szórja minden ékét.

Ragyog, ragyog, mit egy csillag,
szétszórja a sugarakat,
élete is csillagéltű,
üstökösként tűnékeny mű.

Az éjszakát ő nem csodálja,
szirmait is összébb zárja,
a sötétség nem barátja,
csak a napfény minden álma.

75777aversek19•  2022. február 13. 21:25

Hívlak

Hívlak, ahogy síró gyermek
hívja az anyja ölét,
hívlak, ahogy a haldokló sötétség
hívja a pirkadó fény tüzét.

Hívlak, ahogy egy álmatlan éj
hívja a mesés álom tündérét,
hívlak, ahogy az esőt hívja
a szomjúhozó rét.

Hívlak, ahogy a templom zengő harangja
lélekölelésre hív egy megszentelt misén,
hívlak, ahogy a rózsabimbó hívja a
szirmot fakasztó napfény éltető erejét.

Hívlak, ahogy az élet hívja
éltető tüzét, hívlak, ahogy
egy mézillatú szerelem hívja
pezsdítő nedűjét.

Hívlak, ahogy egy kóbor vándor
dalával hívja messze lévő kedvesét,
hívlak, ahogy az óceán hulláma
hívja a szél ringató kezét.

75777aversek19•  2022. február 13. 21:14

Valentin napon

Fagyos karral ölelt át a hajnal,
elhagyta a lelkem ezernyi sóhaj,
fel fel csapott a tengernek habja,
mint lelkem vadul hullámzó moraja.

Különleges színek keltek életre,
a látóhatárt oly szépre festette,
mintha borongós eget zavarna,
vidító színeit a hajnal előcsalta.

Szomorú Valentin napon,
szomorú énekem dalolom,
lelkemből egy feltörő ének:
Ne hozz nekem virágot kérlek.

Ne hozz nekem virágot többé,
szerelmes dalodat se dúdold többé,
hagyd, hogy köddé váljon a szép álom,
mire ölelő karjaidban szívem vigyázott.

Szerelmünk kék egén furcsa árnyak,
szerelmünk tengerén múló délibáb van,
virágod a földön, hervadó virágok,
szívem virágszirmai messzire szállók.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom