620620620777 blogja

Hajdanán, mikor még a fiatalok a KISZ-be tartoztak, esemény dús délutánokat rendeztek ez a történet erről szól.

A hajógyárban sok fiatal dolgozott, szerettek egyűtt lenni, ezért kitalálták, hogy épitenek maguknak egy klub termet a gyár egyik épületét megkapták, hogy átalakitsák klubnak.
Mindenki lelkesedett, és a délutánjait ott töltötte, hogy gyorsan felépűljön a klub terem. A munka hevében megismerkedtek egymással fiuk, és lányok, Gabriellánnak már régóta tetszett az egyik fiú Laci, végre elérkezett az alkalom, hogy beszélgessenek, igy teltek a délutánok, és alig várták a másnapot, hogy folytathassák a munkát, és a beszélgetéseket, jól érezték magukat a fiatalok, és közbe haladt a munka, már Laci se tudta elképzelni, hogy ne találkozzon Gabriellával, egyre közelebb kerültek egymáshoz, mindketten magasak, és rendkivül vonzóak voltak, Egyre több időt töltöttek egymással, a munka végeztével az egész társaság átment a sportelepre, hogy megigyanak egy egy űditőt, vagy sört, nagyon jó kis csapat lett a KISZ-es fiatalokból, billiárdoztak, énekelgettek, és beszélgettek, szerelmes párok alakultak, igy lett ez Gabriellából, és Laciból, minden este egyűtt mentek haza, teltek a hetek, és hónapok, elkészült a klub terem, és ott számtalan rendezvényeket tartottak, ahol a sok fiatal szivesen időzőtt. A szerelmes párok egyre közelebb kerültek egymáshoz, szinte elválaszhatatlanok voltak, Gabriella sok fiúnak tetszett irigykedtek Lacira, de a szemében gratuláltak. Laci is sok lánynak tetszett, és nagyon népszerü volt, ami nem csoda, hiszen a járása olyan volt mintha táncot ropott volna menet közbe, és hosszú sűrű barna haja lebbent egyet minden lépésnél, Gabrielle barátnője, Szilvia szerelmes volt Laciba, de titokba tartotta, ami nem volt csoda, mivel nem Őt választotta Laci. Szinte minden nap munka után ott voltak a klubba a fiatalok, nagyon jó hangulatú délutánok rendeztek, a lányok himeztek, a fiúk barkácsoltak, csinositották a klub termet. A párok egyűtt mentek haza, igy volt ez Gabriellával, és Lacival, nagyon szerelemesek volta, Igy teltek a téli hetek, mig elérkezett a tavasz, kitalálták a fiatalok, hogy nyáron két hetes csurgást rendeznének Győrtől - Bajáig hajóval, minden nap máshol táboroznának, és maguk főznének bográcsba. Mindenki belelkesedett, és gyűjtötték a részvételt, és a dijat, sokan jelentkeztek, úgy hogy neki álltak a hajókat felújitani, a tavasz ebből állt, és az idő is kedvezett ennek. Mindenki csinositotta a hajóját, neveket találtak ki, és festették rá, alig várták, hogy eljöjjön a csugás ideje, megtervezték minden napját , mikor hová menjenek, és hányan űljenek egy egy csónakba. Gabriella, és Laci egy csónakba eveztek, és a kormányos Szilvia volt. Nem csak egy csónakba eveztek, de még egy sátorba is laktak hárman, mivel 3, és 4 személyes sátrak álltak rendelkezésre, és mivel két barátnő jól kijött egymással nem volt probléma, hogy egy sátorba kaptak helyet Lacival. Alig várták, hogy elérkezzen a napja, hogy induljanak, az idő ragyogo volt, de felkészültek az esőre is mindenki kapott eső kabátot, és hordoba tették a ruháikat, és elérkezett a nagy nap, indulásra készen volt a kis csapat. Minden úgy sikerült ahogy tervezték, zökkenő mentesen ment minden napjuk, a dunába fürödtek, és tisztálkodtak, minden reggel tornáztak, este tábortűz mellet énekeltek, a szerelmes párok összebujtak, csak Szilvia szomorkodott mikor a barátnőjére nézett, és Lacira. Úgy érezte megszakad a szive, sokszor sirt mikor senki se látta, de azt is látta, hogy mennyire jól kijönnek egymással, igy lemondott erről a szerelemről. Gabriella volt a szakács, jól fözött, de a bevásárlást is neki kellett intézni, egy két önként jelentkezővel kimentek a faluba, igy történt ez majd nem minden nap, Szilvi a sátrukat rakta rendben, mig Laci a ruháit hajtogatta, beszélgettek, és nevetgéltek, Laci valahogy másként nézett most Szilviára, mint máskor, ezt észre vette Ő is, de nem akarta tudomásul venni ezt a jelenetet, inkább elfelejteni akarta. A nyárból ősz lett, és Gariella egyre többet betegeskedett, és már nem járt a klubba, Laci sokszor meglátogatta otthon, de a klubba is vissza járt, és Szilviával egyre többet beszélgetett, és egyre közelebb kerültek egymáshoz. Kiderűlt, hogy Gabriella terhes, és vészes hányással küzködött, ezért inkább otthon maradt, és nem járt sehová, Laci bemutatta a szüleinek, házasságot tervezve, de a szülök lebeszélték a fiatal párt, hogy van még gyerekre idejük bőven, Gabriella gondolkozott ezen, és továbbra is otthon szenvedett egyedűl, igazából Ő se nagyon akart anya lenni, de Lacit viszont nagyon szerette. Laci még közelebb került Szilviához, már nem jár olyan sürün meglátogatni Gabriellát, sirt is emiatt rengeteget, érezte, hogy valami nincs rendben kettőjük között.

Tudta, hogy Laci még mindig a klubba jár munka után, gondolta meglepi egyik este, kint találkozott a többiekkel, elbeszélgette a gyár előtt az időt, mikor meglátta a sötétbe az ismerős járást ami Lacié volt, de nem egyedűl közeledett, valakinek fogta a kezét, és nevetgéltek ahogy közelebb értek, ismerős lett a hang is, Szilvia, és Laci volt, kéz a kézbe, nem várta meg mig oda érnek sarkon fordult, és rohant ahogy a lába birta.

Másnap eldöntötte, hogy nem tartja meg a babát, és elfejti Lacit, és a barátnőjét. Mikor már túl volt az egészen munkahelyet változtatott, és kilépett Laci, és Szilvia életéből.

Évek múltán tudta meg, hogy nem maradtak együtt,Szilvia, és Laci, sőt megnősült, és gyereke született, alig bírta vissza fojtani a sírását, még mindig nagyon szerette Lacit, de azt is tudta, hogy vele nem lett volna boldog, ami azóta már bizonyosságot nyert, hogy nem a hűségéről híres Laci, a feleségét is csalja.

Egy kis faluba lakott Margit mint nővér, a két fiú testvérével, és szüleivel, kicsi takaros házban, Károly volt a nagyobb 4 éves, Marci 3 éves, dolgos szorgos emberek voltak, így Margitot kislány korába megtanították főzni, mosni, és minden háztartási munkára.

,Meleg családi fészekben jól megfért a család, Apának a lánya volt a kis kedvence becézgette, dédelgette, de szerény volt a kicsi Margit, nem voltak nagy kivánsagai, Apa minden reggel megkérdezte Margitkát édes jányom, hogy ébredtél mi szépet álmodtál? Édesapám ha én arra emlékeznék Őnnek mondanám legelébb, ezen jót nevettek,és a reggelihez űltek jó kedvűen, a szalonna, és kenyér volt legfőbb étkük, igy lehet birni a munkát a földeken. Reggeli után Édesanya felsorolta mi teendője lesz ma Margitnak, ideslányom, kedvesem, be kell ágyaznod, és ebédet készitened, paprikás krumplit, tedd a sámlit a sparthelthez, igy feléred, a tűzről se feledkezz meg, ide készitettem a fát, legyetek jók, és vigyázz a fiúkra, ebédre itthon leszünk. Tudták, hogy megbizható jó lányuk van, igy nem idegeskedtek, mondták is egymásközt, milyen nagy áldás ez a jány, de jó, hogy már ilyen nagylányként viselkedik, pedig csak 8 éves.
Margit főzött, és vigyázott a kis testvéreire, és délre megfőzte az ebédet, mire a szülei végeztek a földeken. Teltek a nyári napok egyformán, ősszel iskolába ment Margitka, de a minden napi házi munkát ugyan úgy elvégezte, így teltek az évek. Kislányból szép bakfis lett, és a fiukból jóképű kis kamasz, jól megértették egymást a testvérek, játszottak, és a ház körül elvégezték a rájuk bízott munkát,, Marcikának segítettek a leckét megírni amiért Ő felnézett az idősebb testvéreire, nagyon hálás volt érte.Este Margitka mesét mondott a fiuknak, kedvencük volt a piroska, és farkas , énekelgetni is szokott, amit megtanított a kisebbeknek. Akár milyen fáradt volt a fiuk kikönyörögték minden nap a mesét, igaz valamikor elég sokat kellett könyörögni Margitnak, de a vége mindig az volt, hogy mesélt nekűk. Reggelente együtt kérdezték mi szépet álmodtál Margitkám, ezen jót nevettek, mert mindenki tudta már a szokásos választ, egyedül Édesanya nem nevetett, Margit megkérdezte mi a baj? Látta sápadt arcát, és rogyadozó lábát, de Édesanya azt válaszolta semmi baj gyerekek, hamarosan elmúlik ez a fejfájás, ezzel megnyugtatta a gyerekeket, de Édesapa tudta, hogy nagy a baj, megvárta míg elmentek a gyerekek és Ő is megkérdezte mi a baj, látom, hogy fájdalmaid vannak, és már napok óta, nem javul az állapotod kihívom az orvost. Édesanya ellenkezett, hogy még várjunk ezzel. Teltek a napok, és nem múlt a fájdalom, nem bírták nézni kínlódását kihívták az orvost, megvizsgálta, és azt javasolta, hogy menjen be a kórházba. Úgy lett, és kivizsgálták, sajnos nem javult, megállapították, hogy halálos kor támadta meg az Édesanyát, már csak hónapjai vannak hátra, Édesapa összeomlott, mi lesz vele, és a 3 gyerekkel. Édesanya már tudta érezte hogy halálos kor hamar elviszi, de nem magára gondolt hanem 3 gyermekére, és szeretett férjére, szinte megnyugvás szállta meg lelkét, és várta a halált, , de tudta azt is hogy erőt kell önteni férjébe. A gyerekek előtt titkolták mi várható hamarosan, elég ha akkor tudják meg mikor itt lesz az ideje, hamarosan itt lett az ideje, eltemették Édesanyát. Szomorúság költözött a kicsi házba. Margit átvette teljesen az Anya szerepét, gondoskodott a családról, és minden másról. Édesapa magába zuhant, és csak szomorkodott, hiába vigasztalta kedvenc gyermeke, nem használt, már a reggeli szokásos mondata teljesen elmaradt, már nem kérdezte meg mi szépet álmodtál, Többet sírtak mint nevettek, Édesapa bele betegedett, már feladta az életet, már nem törődött a gyerekekkel, se magával, se a munkával. Margit kérlelte Édesapám mi lesz így velünk, egyedül nem bírom a munkát, és a testvéreim nevelését, de hiába tette. Egyik reggel nem ébredt fel Édesapa, Őt is eltemették. A gyerekeket a rokonság vette magához, elválasztották Őket, Csak néha néha találkoztak, másfelé vitte az élet útja mindegyiket, a rokonság jól bánt velük, de érezték, hogy az túl kevés, a szülőket pótolni soha nem lehet.