43Valeria blogja

Kis fenyő

A
kis
fenyőfa
arról álmodik,
hogy örömet szeezzen
egy szegény családnak, kinek
vágya nem a csillogás, a pompa
csak
a
kis fenyőfa
csodás illata.
Körbeállják, énekelnek,
örvendeznek, hogy eljött akit
vártak: Betlehembe.
A mindenség királya, a világ megváltója.
Nem kell hozzá ragyogás,
a szeretet fénye bevilágítja a
a kis
fenyőfát
s a kis
szobát.

Kis Tücsök

Kis tücsök, én itt ülök
esténként, s várom
újra halljalak még a
tél előtt.

Sűrű sötét fellegek
borítják be az eget,
kopp, kopp kopognak
az esőcseppek.

Nem hegedül a
kis tücsök, elázott
vonója, nem szól
már csak tavasszal
a nóta.

Vigadoztál a nyárban,
mi lesz veled szegény
a tél fogságában....

Hegedű szavára szólt
a magyar nóta,
kell a hegedű szó,
ma is erre busongasz,
ha szíved bánat nyomja.

Sír a hegedű,
feléled vonója,
sír vele a magyar.
szabadsága nem
jött el, tenni kéne róla!

Árva Rózsa


Rózsaszálat
eldobták, egy
régi padon
leltem rá.
Szomorú volt,
bánatos, szép
virága lankadott,
levele csak épp,
hogy életjelt
adott.

Szíve nem volt
ki letépte, s magára
hagyta azután...
Magammal viszlek,
ha hagyod.....
Friss vizet adok
piros rórzsaszál.

Ébredj újra, ha csak
pár napra is -
Szobám megőrzi
illatod, szívem nem
felejt el soha
árva rózsa-virág

    Szivem ajtaján

Jézus szívem ajtaján

már régen kopogtál,

még nem ismetelek,

de beengedtelek.

Szívem ajtaján

megnyílott a zár,

Te bejöttél hozzám,

és nálam maradtál.

Szereteted megérintett,

fénysugard körül vett.

Jézus szívembe zártalak,

jó, hogy örökké itt maradsz.

Jézus nem engedlek

el, jelenléted nekem kell.

Szeretet, békét hoztál,

azóta más az életem.

Te vagy erőm, és életem,

jobboddal őrizel,

sátradban van nyughelyem,

hol nagy nyugalom ölel.

Általad van legelőm, hogy

ne éhezzen szívem,

általad van forrásom

oltani égő szomjúságom.

Feletted való jóm nincs,

támogass, és vezess

keskeny ösvényeden,

boldog vagyok én Veled.

Mióta velem vagy, nem űz

félelem. Utamon nevedre

minden térd meghajol,

dicsér, és áld Jézus.

Köszönöm, szívemben

élsz, sosem hagy el

a remény, mert a

1. végén meglátlak Jézus!

   Cserépedény léted

Cserépedény léted

nagyon törékeny.

Ahogy múlik az élet

lepattog egy kis máz,

csorbul a fűle, vagy

a száj.

Mikor már repedez,

szivárogni kezd az

életed, s ha eltörik,

vagy meghasad,

életednek vége van.

Kifolyó lelked a végtelenben

megmarad.

Nézzd meg jól,

mit végeztél,

edényedbe mit

 ültettél, lesz e

jövője a magnak:

mit vetettél
másoknak?!

Míg ép az edényed,

változtathatsz

élteden, nem

késő, hogy

megtegyed,

szívedben legyen
mindig Szeretet.