Szabadon

ezerszingomba•  2023. szeptember 20. 13:31  •  olvasva: 78

Ha láttál már sok ezer embert örülni...

gulyáságyúból, gazdagon,

főtt étel szagától révültté hevülni...

Mesél - a kanál a lecsóba beletáncol:

a Nyugatinál eldobált csajkák, rivalgás -

aztán csend; hírek huhognak anyáról s - belefázol -

zsigerbe borsódzó, gyökeres döbbenet -

féltve titkolt halálú apáról:

roskatag gerincbe ver vérző szögeket;

évekig megspórolt könnyek

keserű kulimásszá hullnak,

jönnek, mindegyre csak jönnek,

a pár forint épp elég a HÉV-re

azt sem kérik, csak érjen 

a fogoly haza, érjen már végre.

Ájulás moziban, ájulás fodrásznál, fekve -

tanulni akar a lélek, feledni, 

felállni - reszketeg hozzá még meggyötört teste.

Kapaszkodik erősbe, szépbe, jóba,

siet, pótol, vágyik,

szomjasszívű félgyermek lenne, volna.

Tűrni tanít majd, kitartón, kínbogokat fosztva

s ha kérdik remek orosza honnan,

kitérőn annyit felel csak szelíden, hogy: Moszkva...

Kanál a tálban hallgatón koccan, 

fülel a türelmes 

kaszás a spájzban, borzongva moccan.

Örüljetek, hálával - ha meghalok, ne sírjatok,

szabad vagyok s maradok, de:

épp ilyet egyetek, ilyet, majd ha száz éves vagyok.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2023. szeptember 21. 07:54

nem rívok