Magányos vadászat

ezerszingomba•  2024. április 2. 23:01  •  olvasva: 46

A gombászás magányos vadászat,

élesedés sok apró jel között,

magányos ugyan, de nem szomorú,

köröz a tudat harasztok fölött.


Lassan a harmat mohára csöppen,

s percekkel hátán mászik a csiga,

zöld szél fúj aggott erekbe erőt,

borzolt idegféle húr már sima.


A gombászás magányporral ékes,

sziporka rajta a kincs öröme,

kutat és kajtat, fel sosem adja, 

valami volt ős élni-ösztöne.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

ezerszingomba2024. április 3. 13:21

@okeanus: "Azt álmodtam, hogy két macska voltam és játszottam egymással." KF

okeanus2024. április 3. 09:43

"Mozdulatlan, hanyatt fekszem az ágyon,
látom a szemem: rám nézel vele."
/JA/

ezerszingomba2024. április 3. 08:36

@skary: Sej-haj, vadonba
kivirít a gomba
keményre, kerekre,
ha bolond, ne szedd le.

ezerszingomba2024. április 3. 08:34

@okeanus: Magam vagyok, rám hull a végtelenség,
a fák, a lombok ezre eltemet.
Olykor fölém cikáznak még a fecskék,
nem láthat itten senki engemet. KD

skary2024. április 3. 08:32

azé a bolondgombákka vigyázzááá :)

okeanus2024. április 3. 08:08

Minden vadászat magányos és minden halál...
ki úgy érzi nem volt együtt soha senkivel..