Éjjel a kertben

ezerszingomba•  2024. augusztus 31. 23:56  •  olvasva: 47

Nézd csak, lám milyen nyugodt a kert,

lombárnyak között csak a holdsugár motoz,

csendtől leheletet karcos tücsök oroz.


Nézd csak, szoba lett az izzó gyep 

s végtelen plafon rajt a fénycsillagos ég,

zizzen a lábnyom, sercen, s a tejútra lép.


Lásd, most elalszom, ringat a szél,

neszezve fuvallgat levitáló ágyon -

illanok, lebegek, messze visz az álom.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Angyalka732024. szeptember 2. 22:34

Nagyon szép vers, tetszik nekem.
Gratulálok hozzá, :))
Szeretettel, Melinda

Rozella2024. szeptember 2. 18:37

Hangulatos, szép képek... Már gondolkodtam azon, vajon hol vannak nappal az éjjeli neszek? Annyira más tud lenni a kert éjjel... :)

skary2024. szeptember 1. 06:48

engem meg csípnek a szúnyogok
gondolom én
álmomban hogy fogok
szállni felém :)

okeanus2024. szeptember 1. 03:26

érzékletesen rajzolt képek, finom hangulat, elragadó..
/az ilyen típusú versek szépségén sokat emel a pontos időmérték/