Csak hallgass

ezerszingomba•  2023. március 15. 01:52  •  olvasva: 93

Értő ölelés vizében könnycseppként oldódni,

csendnek hallgató öblében ítéletlen gyónni,

néma kérdés türelmén kökörcsinként nyílni

szőrös bunda látszatvasán átzokogva sírni

rád ma fonák, mimózabőr igazságot bízni,


mikor szenvtelen torpanva ketyegtet az ütő,

hagymázas álmon hökkenőn akadoz a tüdő,

mikor rádtipor az idő, a kínzón lebegő,

mikor szökne mind a kétely, a benned remegő,

az kellene nékem akkor: szélcsendes levegő.


Ahol sóhaj illanhat, pont ahogyan akarom, 

szennyes rongyát fehérre hiába nem csavarom,

ahol gondolatnak beszéd folyása nem járom,

ahol hulló hangok echóját sohase bánom:

nem változtatnád, érzőn tartod csak világom.


Félek, egyre inkább a lehetetlent kívánom.


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2023. március 17. 07:04

nAGYON JÓ főleg a második strófa

skary2023. március 15. 11:42

@ezerszingomba: kituggya? :)
van-e jó század egyáltalán :)

ezerszingomba2023. március 15. 11:38

rossz században születtem ;)

skary2023. március 15. 11:19

óh olyan 48-as stílus :)