Szittya szeretet

flagranti-poeta•  2021. április 6. 20:13  •  olvasva: 24

Miért szerettem meg a történelmet nem tudom.

Ezt kutatni már minek, nem is akarom.

Talán mélyen mindig is ott volt a szívemben?

Pontosan úgy, ahogy a lelkem fent az égben.


Csak azt tudom, tollat ragadtam egykor régen.

Mostmár igen, nekem is van csillagom a Csillagösvényen.

Aztán ez mit jelent, majd az évek eldöntik.

Hogy majdan egyszer, nevem ezért említik.


Most gyermekként fogok egy szépséges könyvet.

Amiben mesébe illően írva vagyon, mi az igaz szeretet.

S lőn fájdalom, lőn boldogság, ahogyan az izgalom.

Régi ősi hun nevek, látod, ott fent egy mesés Csillagon.


Hát most áldom az urat áldom az égieket, áldok minden szépet.

Mert leírtam azt, mit jelent az a szó: Szeretlek.

S majdan öreg kezeimbe tartom azt, amit szívből termet.

Vén szívem, újra átjárja az ősi egyetlen, Szittya szeretet.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Mikijozsa2021. április 7. 09:20

Gratulálunk

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom