Csík Ferenc versei

feri57•  2020. május 13. 07:40

LOPAKODÓ HÓLD

Csík Ferenc

Lopakodó hold

Virágzó réteken
Tikkasztó hőségben
Tiszta, éltető patakokon át
Utaztunk nehéz szekereinken
Hosszú karavánok során
Kínzó rabságunk felé!

A régi bűneink átsuhannak felettem,
S végigkísér végtelen utamon még ma is.
Távol mindentől,
A semmi közepén baktat szekerünk.
Föld felé lóg lovaink feje,
A bútól meggyötörten baktat tovább.

A lopakodó hold fényében
Puskalövések dörrennek!
Hajnali tájban, eltűnt karavánt keresi a lelkem,
Megfáradt álmok viharvándora
Keresi, kutatja, már mindhiába.

Rövid életünk
Egyszer véget ért ott.
S én égek tovább életem vakmerő tüzében!
S a régi bűneink lánggal égeti lelkemet,
Végigkíséri rút életem!
Örök, álmodó dzsungelében.

feri57•  2020. május 13. 07:39

Kendőbe kötve

Kendőbe kötve

Szívem egy jéghegyben fuldokol
Szeretet bíbor álmán át.
Nyújtsd ki kezed, emelj magadhoz!
Ne sodorjon el tőled a tenger árja!
Szívem-lelkem ezt tőled elvárja.

Néptelen, sivár, lidérces, végtelen táj,
Mit várok tőled, üres világ!
Feltűnt az ég alján egy fénylő reménysugár,
S életre sarjad a lelkem románca.
Ne törjenek át többé idegen eszmék,
Szép magyar hazám!

Szívem beszakadt jégtáblák közt sodródik,
De te ne búsulj, anyám!
Fekete kendődbe kötöm minden bánatom,
Lelkem búját, cigányságom.
Ne nyeljen el végleg az óceán mélye!

Hát segíts, emelj ki a nyomorból végre,
Adj munkát, kenyeret a népnek!
Sóhajom, bánatom itt van bekötve
Fekete kendődbe, anyám!
Lelkem búja újra meg újra hozzád kiált!
Segíts rajtunk, szép magyar hazám!

Pályázat - kendőbe kötve

feri57•  2020. május 13. 07:37

Lidérces Álom

Lidérces álom

Lidérces Álom

A visszatérő rémálom

Tűzcsóvák szállnak a magas égen,
s én egyedül sétálok a sötét éjben.
A tavasz jöttét várom,
s közben szememre rászáll az álom.

Álmomban démonokkal küzdök, hadba kelek.
Tettek helyett sértő szavakkal bántanak,
durván lelkemet tiporják.
Szívemből a jóságot kifosztják.

Csillogó szemeimben szeretet tüzei ragyognak,
szívemben a béke vágyai kigyúlnak.
Érzem, hogy fel kéne ébrednem,
de a gonosznak szava erősen él bennem.

Próbálom szemeimet kinyitni,
s a démoni erőket kiűzni.
Felébredek, mert szememre süt már a nap fénye,
de a rossz álom szívemben nyomot hagy örökre.

feri57•  2020. május 13. 07:35

Egy hajnalon

Csík Ferenc

Egy hajnalon

Nőnapra

Amikor megszólal a gitár a kezemben
Késő nyári délután,
A szerelem tűztengerén
Lassú táncot jár a halál.

És ha jön az éj,
Könnycsepp perdül az arcomon.
Akkor úgy szeretnék meghalni az ajkadon.
Zokogva sír a lelkem, hol vagy, szerelem?

Messze szállnak az égen a kismadarak,
Jön a tél, sivár lesz itt a táj.
A szerelem rózsaszín szemüvegét leteszem.
Mert te rútul elhagytál!

Amikor megszólal a gitár a kezemben,
Lassú táncot jár a halál!
Úgy szeretnék könnycsepp lenni az arcodon,
S meghalni a bánattól egy hajnalon.

feri57•  2020. május 12. 11:26

Keserű nyár

Csík Ferenc

Keserű nyár

A Tarna-parton sétálok egymagamban,
Szívemben tombol, zúg a hóvihar!
Sóhajom száll fel a magas égre,
könnyezik szívem, s velem sír a táj.
Mert ez a cudar élet kemény, levadássza népem!
Ajándékcsókjában keserű a nyár.

Tarna partján sétálok bús magányomban
Ködös reggelen, hószínű bánatomban.
A világon nincs szebb az én magyar hazámnál!
S mit érek én költőként a Tarna parti tájakon.
A magas Mátrát nézem, s elvakít a hó.

Elmerengek múltunk szép emlékén,
Hol árván maradt, szél-tépett tanyákon
Cigányainkkal tanyáztam rég.
Tábortüzeinknél szép, barna lányok táncot jártak,
Hegedű és bőgő hangja bezengi a kies tájat.
S én sétálok egyedül a falum peremén.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom