Emi blogja

Nélküle fél ember vagyok

szürke nappal

színtelen éj

S hiába súg egy hang

itt belül

Nem kell hogy félj,

vagyonom volt

a kétségbeesés,

de jött a hír,

ő hívott, maga

s ez lett szomorú napjaim

vidám hajnala...

a Nap is szebben mosolyog

itthon van a párom

s most ez a legfontosabb

az egész világon....

Végre túl vagyunk a nehezén, nem kell a műtét, a kétségbeesés, lassan elmenekül tőlem a csüggedés.

Sajnos, orbáncom ragaszkodóbb, de a sok jó hír új erőt adott.

Ma már kerekes kocsival kirándultunk, s a medve nem fogadott el segítséget, megvan benne az igyekezet, meg kell tanulnom egyedül felállni, mondta, s egyikünk sem ellenkezett, beült a kocsiba, s már indultunk is, az első emeletre vitt utunk, nagy öröm hogy a nehezén ma túljutottunk.

Nem kell a műtét, mondta az orvos, csak múljon a szédülés, az a fontos.

Kedélye a régi, humora megmaradt, jól összeszokott a "kis csapat",

CSAK NAGYON HIÁNYZIK!!!!

Csak úgy elgondolkodtam sorozatom extra kiadása...

Kórházból jövet,

sok időnk lévén

körülnéztünk szépen

lányom és én...

nem figyeltem őrá

nem szép tőlem,

de megláttam valamit

egy élőképet

s összetörtem megint, itt belül

kellőképpen

ketten álltak a nagy szürke

konténereknél

s az egyik derékig belehajolva

valamit keresgélt...

a másik, gyüjtögette a kincseket....

s én törölgettem szememből a könnyeket...

Néhány nappal előrébb vagyunk...

Gyertyát gyújtok

Imát mondok

Felidézem mosolyát

Hallani vélem halk szavát

Pillanatra lecsendesítem

Szívem harsogó fájdalmát

Elképzelek egy nagy tortát

És egy csendes szomorú fejfát...

S a lelkem mozigépén peregni kezd a film....már megkopott a szalag, de azért még jól látható hallható rajta minden

Esküvőnkön ezt mondta anyósom:  "Lányom, neveld meg a fiamat, mert nekem nem sikerült!"  

Huszadikán lenne 72 éves.....

Számomra csodálatos lebegés föld és ég között, hogy örök szerelem létezik-e nem tudom, de az biztos, bevallhatom Nektek, hogy még ennyi év után is egy apró pici szikra fellobanthatja bennem a lángot.

Megérkezett egy hetes nyaralásából a kiskorú, apja megkérte, hozzon ki a konyhából ezt-azt....mire a pici felcsattant....

MI AZ ANYÁM KÍNJÁT NE HOZZAK MÉG KI?

pillanatnyi csend

HÁT, ANYÁD KÍNJÁT KIHOZHATNÁD, LEGALÁBB AKKOR NEM FÁJNA A LÁBA!

Ránéztem kedves arcára, és éreztem megint elborítanak érzelmeim...mint már annyiszor, amikor kedveset mond....csak szavak, de nekem a MINDEN!