A plüssmikulás

def.67-89•  2009. július 11. 21:41

Családjaink között hatalmas anyagi különbség van, de természetesen ez soha nem jelentett számomra semmit! Én otthon kevés szeretetet, odafigyelést kaptam, és ezt nem lehet pótolni ajándékkal, édességgel. Viszont Sanyi családjától ezerszeresen megkaptam a szeretetet.

Egyszer, karácsony előtt, anyu, mintha valami nem tudom én milyen nagy titkot árulna el, közölte velem, Ildinek Barbie-házat rendelt, de ne mondjam el neki, hadd legyen meglepetés. Eljárt a szám, ki is kaptam érte rendesen.

Eljött a karácsony, Ildi megkapta a játékot, Sanyinak fél délutánjába került, mire összerakta, de a lányunk talán kétszer játszott vele. Néhány műanyag tartóoszlop, kartonpapír falak, tető, nem érte meg az árát, szerintem.

Anyósék a kicsi nyugdíjaikból épphogy megéltek, sokat költöttek gyógyszerekre is sajnos. De mégis, azt az aranyos piros plüssmikulást, amit Ildinek vettek, olyan szeretettel adta oda neki anyósom, hogy mindhárman sírtunk!

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

def.67-892009. július 12. 09:08

Köszönöm Éva!

dreaming582009. július 11. 23:38

Szomorú :S
Én is ismerek ilyen embereket, mint a szüleid (szerencsére nem az én családomban) akik azt gondolják, a pénz ''kiváltja '' a szeretetet...
Tényleg szomorú :(
Puszi!

def.67-892009. július 11. 22:33

Köszönöm furjanos!

furjanos2009. július 11. 22:31

:-(((

def.67-892009. július 11. 22:30

10 éve már... nagyon fáj még mindig!

szebarb2009. július 11. 22:29

Szívmelengető és szívszorító, tudva, hogy már nem lehetnek veletek..