1987-04 blogja
Kalitkaba zarva
Nem vagyok en madárka.
Nem lehetek egy ketrecbe bezárva
Mert én a frisslevegőt szeretem.
Ahol szabadon élhetek.
Nem leszek én madárka
Hogy engem üzzenek,
Hogy ketrecbe vessenek.
Inkább leszek felhő az égen!
És tudom, hogy szabad vagyok!
És rabságba nem tarthattok.
Lakatos Levente
Csak higy és légy bátor.
Szeretem nézni a meséket.
Szeretek álmodozni az élet tengerébe.
Mert tudom, hogy sohasem
Lehet olyan ez az élet.
Mint az álmok tengerében.
Tudom, hogy álmodsz te is,
Szépeket és jókat.
Tudom, hogy lehetsz bárki
E nagyvilágba
Csak higy, és légy bátor.
És sosem feled hogy honnan jöttél.
Mert ha ezt feleded.
Elrontottad az egész életed.
Lakatos Levente
A regi szepidok
Voltam en is gyerek.
Voltam mar régen!
Szeretem gyerek leni.
Szeretem úgy viselkedni.
De mar nem vagyok gyerek.
Felnőttem mar régen.
S rájöttem hogy mi is az-az élet
S nem olyan mint régen.
Játszadoztam, szaladgáltam.
S mostan csak munkát láttam.
A fejembe meg mindig csak
egy gyerek vagyok
Szaladgálok,játszadozok.
De nehidjetek én nekem álmodozom.
Úgy mint egy kis gyerek.
Lakatos Levente
Csalódas
Én írom e füzetbe.
De nem szedtem magamtól.
Becsapnak itten
És becsapnak mindenhol.
Becsapott engem.
Még az-is kiben hittem.
Elárult engem,
S becsapta a szívem.
Szívem erős, kibírja ezt is!
Mint ahogy kibírt
Több száz csalódastis.
Lakatos Levente
E romlott vilag
Voltt,olyan ido,
mikkor orultem ,
hogy vagyok es elek.
Mostansag,
Nem tudok orulni
Hogy vagyok es elek.
Mert e vilag,
E bunos vilag.
Ellrontott engem.
Es ellrontott teged.
Ellrontotta az embert.
Ki buszke volt tetere.
Ki elldobta eletett,
Hogy hazajat megvedje.
De,ellmultt az az ido.
Ellmultt mar regen.
Hogy kitartsunk ,
A hazaert,mint reges regen.
Regen harcoltak a hazaert!!!
Es mostan!!!
Elladjuk penzert es piaert
Lakatos Levente